Unokám fejlődése

Betű: Kisebb | Alap | Nagyobb

Mi a különbség egy dán és egy magyar nyugdíjas között? A lényeg nem csupán az anyagiakban van

Mi az alapvető különbség a dán és a magyar nagyszülők között? Hogyan él és mit engedhet meg magának egy átlag dán nyugdíjas? Min alapul a dán unoka-nagyszülő kapcsolat? Dánia az az ország, ahol a legtöbb ember vallja magát boldognak. De mi a titkuk? Tudósítónk riportja Dániából.

Szerző: Balassa Olivia | 2015-08-04.

Balassa Olívia állandó szakértőnk szerencséje úgy hozta, hogy ezen nyáron egy hetet vendégeskedhetett fiánál Dániában, aki 3 év kitartó és megfeszített tanulás után, átvehette diplomáját. Utazása során nem csak a turisztikai nevezetességeket járta körül, hanem a fiának dán barátaival is közelebbről megismerkedhetett, akik sokat meséltek neki - többek között - a dán nagyszülő-unoka kapcsolatról is. Balassa Olívia tudósítása Dániából nagyszülőknek, nagyszülőkről.

Dánia - ahol az emberek boldognak vallják magukat
Dánia csodálatos és példaértékű ország, kedves felszabadult nyugodt kiegyensúlyozott öntudatos és magabiztos, országukat mélyen szerető emberekkel. Kevés négyzetkilométernyi területe ellenére a legfontosabb dolgokban túlszárnyalja a nála jóval nagyobb területű országokat. Jövedelmi egyenlőség aránya tekintetében első a világon: itt a legmagasabb az egy főre eső jövedelem - írja a Wikipédia egy 2004-ben készített felmérésre hivatkozva. Figyelemreméltó az is, hogy ebben az országban vallja magát a legtöbb ember boldognak. És a világon ebben az országban a  legkisebb a korrupció. Nem csoda hát, ha az emberek nyugodtak és felszabadultak, az utcákon teljes biztonságban érzik magukat.

Dán nyugdíjasok - Mi a titkuk?


1. A dán nyugdíjasok előszeretettel valósítják meg fiatalkori álmaikat
A dán nagymamák és nagypapák nyugdíjba vonulásuk után mindent megtesznek annak érdekében hogy a munka miatt háttérbe szorított és régóta vágyott, kedves tevékenységeiket végre kedvükre végezhessék, és megvalósítsák fiatalkori álmaikat. Mindennapjaikat aktívan, saját maguk számára hasznosan és a közjó érdekében töltik. Például használtruhaboltot nyitnak, és az ott eladott ruhákból és régi bútorokból befolyt pénzből karitatív szervezeteket támogatnak.

2. A dán időseket tisztelet és megértés övezi
A fiatalabb és idősebb nyugdíjasok egyaránt tartalmasan töltik az időt: sportolnak, vásárolnak, olvasnak, kertészkednek vagy keresztrejtvényt fejtenek. Rengeteg időt töltenek a barátaikkal különböző közösségi helyeken vagy klubokban, ahol hobbijuknak hódolhatnak hasonló érdeklődésű társaikkal együtt. Mindenféle érdekes témájú tanfolyamokra van lehetőségük járni teljesen ingyen. Önkéntes tevékenységeket is szívesen, gyakran és rendszeresen végeznek.
Ez az egyik ok, ami miatt továbbra is szükség van rájuk, nem rekesztődnek ki a közösségből. Kint tartózkodásom alatt megfigyeltem, hogy viselkedésük mindig kiegyensúlyozott és magabiztos, ami feltehetőleg abból adódik, hogy a társadalom hasznos tagjainak tartják magukat.

Tisztelik az időseket Dániában, de nem különböztetik meg őket! Ugyanúgy tisztelik, mint egy aktív korút, egy gyermeket vagy egy fogyatékkal élőt. Egy kollégám szerint "a dánok a demokráciát az anyatejjel szívják magukba". Hasonlóképpen a magyarokhoz, anyák napján a nagymamákról is megemlékeznek.


Kirándulás Dániában - Fotó a szerzőről

3. Védősisakban száguldozó biciklis nyugdíjasok  - ez szintén Dánia
A nyugdíjasok rengeteget utaznak. Általában olyan utazási helyszíneket választanak  szívesen, ahol jóval melegebb van, mint Dániában - népszerű nyári úti cél a dán nyugdíjasok körében Mallorca vagy éppen Gran Canaria. Az utazás gyakorisága az egyéni motivációtól függ, de egy évben legalább egyszer minden dán  biztosan elutazik. A dán idős korosztály rengeteget sportol, kerékpározik. Gyakran látni az utcákon versenybiciklin védősisakkal ötvennel száguldó nyugdíjasokat.


Tipikus lakóépület, amelyben dán fiatalok laknak

4. A dán nagyszülők nem vigyáznak sokat az unokákra 
A dán nagyszülőket nem vonják be családi életük mindennapjaiba a gyerekeik. Legalábbis nem úgy, mint nálunk. Igen ritkán kérik meg például, hogy vigyázzon a nagyszülő az unokájára, menjen érte az oviba vagy az iskolába. Az életük ilyenformán nem függ egymásétól. Kapcsolatuk nem egymás segítésén alapul. Ha egymáshoz közel laknak is, életüket teljesen külön élik. A dán intézmények rendkívül széleskörűen kielégítik a kisgyermekes családok igényeit is. A szociális szolgáltatások jóval fejlettebbek az Észak-Európai országokban mint Magyarországon.  

A családi ünnepek születésnapok névnapok évfordulók igazi felhőtlen hangulatú események a dán családoknál. A nagyszülők ilyenkor ebédre várják a családot ahol gyakran fogyasztanak halételt és cukros marcipános töltelékkel töltött süteménnyel várják a  unokáikat. A nagyszülőket családfőként tisztelik és nagy örömmel, tisztelettel, rajongással veszik őket körül ezeken az ünnepnapokon.

5. Tudatos felkészülés a nyugdíjas évekre
Pénzügyi helyzetük ugyanúgy, mint Magyarországon az aktív évek alatt megkeresett jövedelemtől függ - nincsenek akkora jövedelmi különbségek, mint nálunk. Az állami nyugdíjrendszer a magán nyugdíjbiztosítókhoz képest egy alacsonyabb, az alapszükségletek kielégítésére elegendő pénzösszeget biztosít. Ebből nem telik semmilyen luxusra. Az emberek 99%-a kiegészíti jövedelmét magánnyugdíj-pénztári megtakarítással is, amelyet 18 éves koruktól szigorúan rendszeresen félretesznek.
Hasonlóképpen, mint korábban az önálló életre, az idős korra is felkészülnek. Nagyszülőként az alapszükségletein kívüli luxus kiadásait az addigi megtakarításaikból fedezik. Ezáltal tudnak nívós életet élni és magas színvonalú szolgáltatásokat igénybe venni. Jellemző, hogy amíg a  dolgoznak, addig a lakásaikat és házaikat bérelik, mire nyugdíjasok lesznek, már megtehetik, hogy ingatlan vásároljanak.

Élet a dán családban és a mindennapokban


A családtagok tisztelik egymás önállóságát
A dán családban mindenkinek megvan a saját feladata. Az emancipáció is dán értelmet kap, például otthon mindenki főz, még az apa is rendszeresen próbálkozik a főzéssel, csakúgy, mint az anyuka - sőt a tíz évesnél nagyobb gyermek is.

A dán fiatalok hamarabb önállósodnak
Az egyik szembeötlő különbség az, hogy a gyerekek sokkal hamarabb önállóak lesznek és szakadnak el a szülői háztól, mint nálunk. Legfeljebb 18 éves korukban elhagyják a szülői fészket és onnantól kezdve saját erőforrásaikra támaszkodnak. A gyerekeket a családokban céltudatosan készítik fel erre az időszakra.

A fogyatékkal élő gyerekeket befogadják az óvodákban és iskolákban
A kisgyermekes családok - ugyanúgy, mint itthon - kisgyermekeiket bölcsődékben és óvodákban helyezik el napközben. Az óvodákban 4-7 fős kis létszámú csoportokban folyik a játék és a foglalkozás. Minden kis létszámú csoportra külön óvónő és külön dajka jut. A fogyatékkal élő gyerekek ugyanolyan teljes jogú tagjai a csoportnak, mint a többi gyermek. Ezért már egészen korán a másodlagos szocializációs közegben interakcióba kerül egymással a fogyatékkal élő és az ép gyermek. Ebben a korai élet szakaszban elkezd  kialakulni az elfogadás az empátia érzése és a segítőkészség. A gyerekek összeszoknak, összehangolják működésüket a csoportban majd természetes módon együtt tudnak működni a  fogyatékkal élővel is. A sérült gyermek beintegrálódik az épek közé.

A szülők csak minimális anyagi segítséget nyújtanak gyerekeiknek
A dán állam havi kétszázezer forintnyi összeggel támogatja a felsőoktatásban tovább tanuló dán állampolgárságú diákokat. A szülők nagyjából  az első külön lakás kialakításának néhány apró részletében segítenek be gyereküknek, például megveszik a hűtőszekrényt és az edényeket, azután a kapcsolatnak ezen anyagi jellege véget is ér. Bármilyen munkát kap a fiatal felnőtt - még ha az  diákmunka is -, abból lakhatását és önálló életének szükségleteit képes egymaga biztosítani. A családok ilyen módú működése magyarázható egymás önállóságának és autonómiájának maximális tiszteletben tartásával, a dán szocializációval és a szociális ellátórendszer csúcsfejlettségével és specializálódásaival is

Ki gondoskodik kiről?
Általában nem a gyermekek gondoskodnak idős szüleikről az ország szociális és a kulturális berendezkedése miatt. Ugyanúgy, ahogyan a kisgyermekek ellátását igen fejlett szinten támogatja az ellátórendszer, úgy az idősellátás biztosítására is rendkívül fejlett szociális szolgáltatások állnak a nyugdíjasok rendelkezésére. Az időseknek a fogyatékkal élőknek kötelező átadni a helyet a tömegközlekedési eszközökön. Ezt minden járművön elég nagy figyelemfelkeltő táblákkal az utasok tudtára hozzák. Ezt egyébként egységesen mindenki a világ legtermészetesebb módján be is tartja. Közel akkora és annyi férőhely van kiépítve a buszokon számukra is, mint az aktív korú vagy egészséges emberek számára.


Nyugalom és rendezettség - dán kisvárosi utcakép

Szerző: Balassa Olívia
Képek a cikkben: Balassa Olívia
Kezdőfotó: Internet

Köszönet a segítségért, akik nélkül ez az írás nem jöhetett volna létre J: Bettina Wallentin Johansennek, Andreas Kabellnek, Sofie Millingnek és Balassa Bencének.




Kapcsolódó cikkek

  • Egészség
  • Utazás
  • Hivatalos
  • Unoka

©2016 Minden jog fenntartva - Nagyszülők Lapja



select t.PRCikk, t.TemakorKOD, t.BevezetoKep, t.TemakorKOD, t1.Megnevezes as Temakor, t.TartalomKOD, t.Cimke, t.Bevezeto, t.Megjelenes from tartalom t, temakorok t1 where t.TemakorKOD = t1.TemakorKOD /*and t1.ListaElem=1 and t1.Lathato=1*/ and t.Lathato=1 and t.KiemeltTol <= now() and t.KiemeltTol is not null and t.KiemeltTol not like '0000-00-00%' and (t.KiemeltIg is null or t.KiemeltIg= '0000-00-00 00:00:00' or t.KiemeltIg >= now()) and t.PRCikk = 1 order by t.PRCikk desc, t.Megjelenes desc