Unokám fejlődése

Betű: Kisebb | Alap | Nagyobb

Mit ünneplünk Húsvétkor?

A húsvét a legrégebbi keresztény ünnep. Azt tudjuk, hogy mindig vasárnapra és hétfőre esik, de mitől is függ pontosan, hogy melyik vasárnapra és melyik hétfőre. Többek között ez is kiderül cikkünkből.

Szerző: Nagyszülők Lapja | 2014-09-27.


Az ünnep eredete
A húsvét eredetileg (i.e. IX. sz.) az aratás kezdetekor tartott, természeti ünnep volt. A hétnapos ünnep előestéjén hibátlan bárányt öltek, amelyet a csont megtörése nélkül sütöttek meg, és kovásztalan kenyérrel (macesz – pászka) és keserű salátával fogyasztottak el. Az ünnep minden napján aznapra előírt áldozatokat mutattak be.

Ezt az ünnepet már a II. sz. óta évente megtartják: a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, pászkaünnep, az egyiptomi szolgaságból való kivonulás emléknapja. Megünneplésében azonban mára már keverednek a zsidó húsvét és egyes keleti vallások hagyományai.

Mitől függ, hogy mikorra esik?
A húsvét a keresztény egyházi év egyik fontos napja, mert a húsvéttól függ több fontos egyházi ünnep időpontja. A húsvéthoz sok népszokás is kapcsolódik. A kereszténység legnagyobb ünnepe, emlékezés Jézus Krisztus feltámadására.
Napját a niceai zsinat (325) a tavaszi napéjegyenlőséggel (márc. 21.) egybeeső vagy azt követő holdtölte utáni első vasárnapban határozta meg. Így a húsvét ünnepe március 22. és április 25. közé esik, és meghatározza a többi mozgó ünnep idejét is – húsvét előtt és után egyaránt:

o farsangvasárnap - húsvét előtt 7 héttel,
o virágvasárnap - húsvét előtt 7 nappal,
o áldozócsütörtök - húsvét után 40 nappal,
o pünkösd - áldozócsütörtök után 10 nappal,
o Szentháromság vasárnapja - pünkösd után 7 nappal,
o Úrnapja - a következő csütörtök ill. vasárnap.
Húsvétkor ér véget a nagyböjt, a hústól való 40 napos tartózkodás, innen származik a magyar elnevezés.

Húsvéti gyertya:
A nagyszombati katolikus szertartás keretében az új tűzről meggyújtott nagy, díszes gyertya (a húsvéti gyertyát a feltámadás szimbólumaként tartják számon)

Húsvéti nyúl:
A gyermekek hitében a húsvéti ünnepekre tojást hozó állat. (1682 óta ismert a szokás Németországban) Eredete talán egy tévesen értelmezett húsvéti bárány ábrázolására, végső soron ősi termékenységkultuszokra vezethető vissza.



Lexikális források:
Egyetemes Lexikon (Officina Nova – Magyar Könyvklub – Bp., 1998.
Magyar Larousse Enciklopédikus szótár II. kötet – Akadémiai Kiadó, Bp., 1992.


 




Kapcsolódó cikkek

  • Egészség
  • Utazás
  • Hivatalos
  • Unoka

©2016 Minden jog fenntartva - Nagyszülők Lapja



select t.PRCikk, t.TemakorKOD, t.BevezetoKep, t.TemakorKOD, t1.Megnevezes as Temakor, t.TartalomKOD, t.Cimke, t.Bevezeto, t.Megjelenes from tartalom t, temakorok t1 where t.TemakorKOD = t1.TemakorKOD /*and t1.ListaElem=1 and t1.Lathato=1*/ and t.Lathato=1 and t.KiemeltTol <= now() and t.KiemeltTol is not null and t.KiemeltTol not like '0000-00-00%' and (t.KiemeltIg is null or t.KiemeltIg= '0000-00-00 00:00:00' or t.KiemeltIg >= now()) and t.PRCikk = 1 order by t.PRCikk desc, t.Megjelenes desc
Ezt olvastad már? [ Bezár ]
Életmód

SOS-riasztás, pulzusmérés, közvetlen hanghívás: Ezért hasznos egy okosóra, ha már elmúltál 65!

vissza vissza