Régen, falun egészen más volt a helyzet, mint ma: a hajnali kakasszó a mindennapi  élet természetes velejárója volt, a kakas kukorékolásával indult a nap.  A mai város gyerekek jóformán csak a meséből ismerik a kakasokat. Ha igaziból találkoznak egy kakassal, egyből rácsodálkoznak a kukorékolásukra. Ilyenkor magyarázd el nekik, hogy a kakaskukorékolás a paraszti világban ébresztőként szolgált, és meséld el nekik, hogy ezek az állatok pontosan tudják, mikor kell kukorékolniuk.

 

Miért kukorékol a kakas?

Azt, hogy miért kukorékol a kakas, már régóta tudjuk. A kakaskukorékolás egyfajta területjelzésként szolgál: jelzi a környékbeli többi kakas számára - és nem feltétlenül a tyúkudvar lakóinak -, hogy ez az ő territóriuma.



A kukorékolás nagyon régóta szolgál időmérőként
A kakasszót már a görögök és a rómaiak is időmérőnek használták: megfigyelték, hogy mennyi idő telt el az egyik kukorékolástól a másikig. Nem csak az időt mérték a kakasszóval, hanem meglepő módon még a távolságot is: egyes feljegyzések szerint volt egy olyan egyezményes mértékük, ami addig tartott, ameddig a kakasszó elhallatszott.

Honnan tudják a kakasok, hogy kukorékolniuk kell?
Az talán már kevesebbek számára ismert, honnan tudják a kakasok, hogy kukorékolniuk kell. Ez a kérdés nem csak a régieket, hanem a modern kutatókat is komolyan foglalkoztatta.
A kakasok belső óráját a napfény hangolja be, azaz a Nap égitest jelzi számukra, hogy eljött az ő idejük. Vagyis a kakasoknak rendszeresen kell látniuk a napot ahhoz, hogy a biológiai órájuk jól tudjon működni. Ha a kakasokat hosszú időre elzárnánk a napfénytől - mondjuk egy sötét szobába terelnénk őket egy hónapra -, akkor az annyira megzavarná őket, hogy a korábbi szabályos kukorékolásuk is eltolódna. Ugyanígy nem csak a napfénytől való elzárás, hanem a napfogyatkozás is erősen megzavarja a kakasokat.

Forrás: Current Biology, Pallas nagy lexikona
Fotó: Pixabay