A washingtoni egyetemen azt vizsgálták, hogy a kisgyerekekre hogyan hatnak mások érzelmei – erről egy tanulmányvideó is készült, amelyet most mi is közreadunk.
A vizsgálatról készült videón végigkövethető a baba őszinte reakciója, ami több, mint tanulságos. A témában gyermekpszichológus szakértőnk véleményét is kikértük.

15 hónapos baba vizsgálata - ez látható a videón
A vizsgálat alá vont 15 hónapos babát az anyuka ölébe ültették, és vele szemben pedig egy felnőtt nő foglalt helyet. Az édesanyának különösebb feladata nem volt, végig passzív viselkedést kellett mutatnia - nem tett semmit, csak az ölében tartotta a babát. Ezalatt a babával szemben helyet foglaló „néni“ különféle játékokat mutatott a Kicsinek, amiket a kisgyerek ki is próbálhatott. Láthatóan a baba örömmel foglalta el magát a játékokkal.
Ezután megmutattak a babának egy csészét és egy nyakláncot, és ezt is a kezébe adták. A baba éppenhogy csak elkezdett volna játszani az új szerzeményeivel, amikor nyílt az ajtó, és a szobába lépett egy újabb felnőtt, aki szó nélkül leült magazint olvasni.
A baba éppen kipróbálta volna a nyakláncot, amikor a magazinolvasó felnőtt hangosan és keményen megszólalt. Emelt hangon arra panaszkodott, hogy őt zavarja a nyaklánc és a csésze zaja. A baba reakcióját innentől érdemes jól megfigyelni!

Addig a játékokat örömmel kipróbáló baba már nem is nyúlt többet a játékhoz, nem akart azzal már játszani. Az előbbi kellemetlen jelentből azt a következtetést szűrte le, hogy a csésze és a nyaklánc zajával ő egy negatív reakciót vált ki, ezért inkább abbahagyja, mint hogy ez a „negatív reakciót“ újra előhívja.

Videó



A Szülők Lapja a tanulmányvideó kapcsán megkérte Szegleti Gabriella gyermekpszichológust, hogy fejtse ki véleményét a videóval, illetve a babákkal kapcsolatos agresszív fellépéssel kapcsolatban.

A kisbabák vizsgálatával könnyebben megértjük az emberi viselkedést
„Az emberi magatartás alaposabb megértése mindig is izgatta a kutatók fantáziáját, ezért is terjesztették ki vizsgálataikat a kisbabákra is. A babák mentesek mindazoktól a szociális és kulturális hatásoktól, melyek minket, felnőtteket már a legegyszerűbb tesztek megoldásakor is befolyásolnak. Általuk megérthetjük, hogy, hogyan vagyunk képesek a nyelvi, kulturális és szociális jelzéseket a fejlődés során elsajátítani.
Manapság is rengeteg vizsgálat folyik arról világszerte, és hazánkban is, hogyan fejlődik egy kisgyermek érzelem-felismerése. Mikor és miből veszi észre, ha anyja örül vagy épp zaklatott, vannak-e olyan hormonális és genetikai hatások, amelyek az ilyen jelek észlelését befolyásolhatják.” – mondja Szegleti Gabriella.

Már pár hónapos babákra sem mindegy, hogy hogyan nézünk
”Az egyik Magyarországon is folyó kutatásból tudjuk, hogy a baba már néhány hónaposan képes felismerni egy adott helyzet „tanító” jellegét, és ilyen helyzetekben elméje nagyon speciális, tanulásra kész „üzemmódba” kapcsol. Ez a „Természetes pedagógia” elméletének lényege. A következő folyamat zajlik le ilyenkor: a baba érzékenyen reagál azokra a kommunikációs jegyekre, melyek a másik személy közlésre irányuló szándékát jelzik (például szemkontaktus, megszólítás, tekintetváltás a baba és a céltárgy között, hangsúly, hangerő), és e viselkedéseket új ismeretek átadására vonatkozó tanítói szándékként értelmezi (CEU Babakutató Labor).” – mondja a gyermekpszichológus.

A másfél éves babák fel tudják ismerni a felnőtt szándékait
”Ehhez szükséges a közös figyelem, ami  egy 9 hónapos kor körül megjelenő viszonyulási mód, melynek során a csecsemő és az édesanya közötti különleges kapcsolat kitágul és a gyermek képessé válik arra, hogy figyelmét egyidejűleg megossza egy másik személy és egy tárgy között. Az egyik legkorábbi megjelenési formája ennek a viselkedésmódnak, amikor a gyermek követni kezdi édesanyja kezét vagy tekintetét, amint például egy pohárra mutat, vagy néz.  Másféléves kor felé haladva lassan-lassan felismerik a felnőtt szándékait, és egyre biztosabban igazodnak el a kommunikatív jelzések zűrzavaros rengetegében.
A felnőtt gesztusaira mutatott reakciókat különböző helyzetekben figyelik meg a kutatók. Főként arra kíváncsiak, hogy az édesanyjuk ölében helyet foglaló csecsemők követik-e a velük szemben ülő felnőtt tekintetét, illetve képesek-e felhasználni a felnőttektől kapott információt egy-egy feladat megoldása során.” – tudjuk meg a szakembertől.

Forrás: Külföld/ Gofeminin