„A tanévkezdés mind az óvodában, mind az iskolában óriási fizikai és lelki stresszt jelent sok gyermek számára” – mondta el Dr. Ming-Hsien Wang, a Johns Hopkins Egyetem gyermekurológusa az egyetem sajtóközleményében. „Ilyenkor hirtelen megváltozik az alvásritmus, felborul a napirend, ez pedig kihat az étkezésre és más szokásokra is.”

Vonjuk be az óvónőket, tanítónőket!
Az éjszakai bevizeléssel küszködő gyermekeknek a tünetek rosszabbodásakor érdemes napközben rendszeres vizelési szokásokat kialakítani. Ilyen esetekben a szülő vagy a gyermekorvos írásban tájékoztassa az óvónőt, illetve tanítónőt a gyermek állapotáról, továbbá arról, hogy a gyermeknek kétóránként ki kell mennie a mosdóba.
(Rendkívül fontos, hogy az óvónénik, tanítónénik egy napközbeni bepisilés miatt soha ne szégyenítsék meg a gyermeket, diszkréten kezeljék az esetleges baleseteket, mert a rossz élmények tovább ronthatják a gyermek állapotát - szerk. megjegyzése)

A rendszeresség kialakítása már fél siker!
Mivel a húgyhólyag működését az agy szabályozza, ha napközben rendszeresen ürítjük a hólyagot, javul az agy és a hólyag közötti kommunikáció. Mind a fizikai, mind az érzelmi stresszről jól tudjuk, hogy hozzájárulnak a gyermekek éjszakai és nappali bevizeléséhez. A legtöbb éjszakai bevizeléses esetben életmódbeli tényezők okolhatók, például az, hogy a gyermek nem megy ki rendszeresen a mosdóba, nem iszik elegendő folyadékot, vagy nem megfelelően táplálkozik.

Az életmódváltás lehet a megoldás!
„Életmódváltással az ilyen problémák 80 százaléka kezelhető” - állítja a szakember, aki azt javasolja, hogy az érzelmi támogatás mellett biztosítsuk a megfelelő folyadékbevitelt, hogy elősegítsük a vizelet ürülését, lefekvés előtt három órával azonban már ne adjunk inni. Emellett mindig figyeljünk, hogy gyermekünk kiürítse a hólyagját, mielőtt ágyba kerül. Ezelőtt azonban minden esetben meg kell győződni arról, nem állnak-e biológiai és/vagy anatómiai okok a bevizelés hátterében.

Forrás: Medipress