Unokám fejlődése

Betű: Kisebb | Alap | Nagyobb

Alzheimer-kór 9 leggyakoribb oka: Kinél alakul ki leginkább az Alzheimer-kór? Mit lehet tenni ellene?

Valószínűsíthető, hogy az érintettek mintegy felénél az Alzheimer-kór hátterében a leggyakoribb kockázati tényezők valamelyike állhat, az egészséges életmód viszont segíthet csökkenteni az Alzheimer-kór és több más betegség kockázatát.

Szerző: Nagyszülők Lapja | 2022-09-05.

Valószínűsíthető, hogy az érintettek mintegy felénél az Alzheimer-kór hátterében a leggyakoribb kockázati tényezők valamelyike állhat, az egészséges életmód viszont segíthet csökkenteni az Alzheimer-kór és több más betegség kockázatát.
 
Hogyan lehet szinten tartani, illetve megerősíteni a szellemi frissességet?
- Mozogjon rendszeresen.
- Tartózkodjon a dohányzástól és a túlzott alkoholfogyasztástól.
- Tartsa vérnyomását, koleszterinszintjét, vércukorszintjét és testsúlyát megfelelő tartományban.
 - Éljen aktív társadalmi és társas életet.
- Étkezzen egészségesen és változatosan. Különösen fontos a gabonafélék, diófélék, a halak, a hüvelyesek és a zöldségek fogyasztása.
- Folyamatosan eddze agyát új dolgok kipróbálásával, szellemi játékokkal vagy nyelvtanulással.
- Óvja fejét a sérülésektől, különösen sportolás közben.
 
A kockázati tényezőkkel összefüggő kutatások
Az életvitel, a környezet és a genetikai háttér egyaránt szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. A kockázati tényezők önmagukban nem okai a betegségnek, viszont növelik az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét. Továbbá az is igaz, hogy az ismert rizikófaktorok alacsony szinten tartása vagy teljes kizárása sem garantálja a betegség elkerülését.

A kockázati tényezők egy része kiiktatható, ill. befolyásolható (pl. a dohányzás, illetve a magas vérnyomás), míg a másik csoportjuk adott, gondoljunk csak az életkorra vagy a genetikai adottságokra.

Alzheimer-kór kialakulása: Befolyásolható kockázati tényezők


A magas vérkoleszterinszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke (ejtsd: sztrók, magyarul szélütés) kiemelt kockázati tényezők.

A felsoroltak lényegesen gyakrabban fordulnak elő idős korban, és rizikófaktorai az Alzheimer-kórnak, valamint a demencia más formáinak (érkárosodás miatti elbutulás, vascularis demencia) is.

1. Dohányzás
A dohányzás számos betegség esetében jelent kockázatot, beleértve a daganatok megannyi formáját, a szív- és érrendszeri betegségeket, illetve a cukorbetegséget. Tény, hogy a dohányzók esetében - ellentétben a nemdohányzókkal, illetve a dohányzással felhagyókkal - mintegy 45%-kal magasabb az Alzheimer-kór kialakulásának a kockázata.

Mindemellett – bár ez esetben az összefüggés már korántsem annyira nyilvánvaló – a dohányzás növeli a demencia vascularis és egyéb fajtáinak kialakulási valószínűségét is. A dohányzással felhagyóknál a kockázat egy idő után azonos lesz a nemdohányzókéval. Ez utóbbi felismerés mindenképpen ösztönzőleg hathat a dohányzókra, hiszen a fokozott betegségkockázat a dohányzás elhagyását követően megszűnik.
 
2. Magas vérnyomás
Már a középkorúaknál is jelentkezhet magas vérnyomás, ami növeli a demencia kialakulásának a valószínűségét. A magas vérnyomás szív- és érrendszerre, illetve vérkeringésre gyakorolt hatásai növelik az Alzheimer-kór és a vascularis demencia kialakulásának kockázatát. Kutatások igazolták, hogy a mozgás és a megfelelő diéta a vérnyomás karbantartásán keresztül szerepet játszik a kockázatok csökkentésében. Természetesen szükség esetén elengedhetetlen a megfelelő gyógyszeres kezelés.
 
3. Cukorbetegség
A középkorú 2-es típusú diabetesben szenvedők körében kétszeres a demencia (Alzheimer-kór, vascularis demencia, enyhe mentális hanyatlás) kialakulásának a kockázata a későbbi életkorban.

4. Magas koleszterinszint
Középkorúaknál a kialakult magas koleszterinszint is növeli a betegségkockázatot. Kutatások azt is igazolták, hogy a koleszterinszint csökkenését eredményező gyógyszerek (statinok) mérséklik a demencia kockázatát. Tehát a megfelelő koleszterinszint a szív- és érrendszeri és a szellemi egészség szempontjából egyaránt fontos.

5. Elhízás és a fizikai aktivitás hiánya
Mind az elhízás, mind a fizikai aktivitás hiánya fontos szerepet játszhat a cukorbetegség és a magas vérnyomás betegség kialakulásában, ezért figyelmet érdemel. A középkorúaknál jelentkező elhízás önnmagában is növelheti a demencia - és így az Alzheimer-kór - kockázatát, ezért foglalkozni kell vele.



További kockázati tényezők
 
6. Alkohol
Az alkohol a világon az ötödik legfontosabb tényező a halálokok és a betegségek tekintetében. Több mint 200 különböző betegség kialakulásában és számos baleset bekövetkeztében játszik meghatározó szerepet, beleértve fontos nem fertőző betegségeket, mint a májzsugor (cirrhosis), számos daganat, szív- és érrendszeri betegségek.
 
7. Alacsony iskolázottság
Szintén kutatások igazolták, hogy az alacsony iskolázottság növeli a demencia kockázatát. Még számos tisztázandó kérdés van azt illetően, hogy miképpen nyújt védelmet a demencia kialakulásával szemben a képzés mennyisége és minősége.

8. Depresszió
Azok is veszélyeztetettek, akik életük késői szakaszában estek át depressziós kríziseken; azonban a depresszió és a demencia közötti összefüggés még tisztázatlan. Számos kutató vallja, hogy a depresszió a demenciának kockázati tényezője. Mások úgy vélik, hogy a depresszió inkább a demencia egy korai jele.

9. A fejet ért sérülések
A fejet ért súlyos vagy folyamatos sérülések növelik a demencia kialakulásának a kockázatát. Lehetséges, hogy mindazok az elváltozások, amelyek a traumákkal összefüggésben keletkeznek az agyban, szerepet játszanak a demencia kialakulásában.
 

Alzheimer-kór kialakulása: Nem befolyásolható kockázati tényezők

 
Életkor
Az Alzheimer-kór semmiképp sem tekinthető a természetes öregedési folyamat velejárójának, azonban az életkor szoros összefüggésben áll az Alzheimer-kór kialakulásának a kockázatával. Az életkor előrehaladtával a kockázati tényezők megjelenése nem azt jelenti, hogy az idős emberek többsége számíthat a kór megjelenésére, bár 65 év felett ötévente megduplázódik a kockázat mértéke. Néhány esetben a 40-es, 50-es életévekben is kialakulhat a betegség fiatalkori formája.

A fenti tényeket magyarázza, hogy a kor előrehaladtával romlik a teljes szervezet, így az agy regenerációs képessége is, illetve folyamatosan erősödnek a betegség kialakulásának szív-és érrendszeri kockázati tényezői, a magas vérnyomás betegség, a szívbetegségek és a magas koleszterinszint.

Családi anamnézis és genetikai háttér
Az Alzheimer-kórra családon belül a szórványos előfordulás jellemző, a betegség nem érinti az egymást követő generációkat. A betegség ritkán öröklődik.

Familiáris Alzheimer-kór, a rikább forma
Az Alzheimer-kórban szenvedők körében kevesebb mint 5% a familiáris típusban szenvedők aránya. A betegség ezen formája öröklődik. A beteg minden egyes gyermeke esetében a betegségért felelős gén átörökítésének esélye megnövekedett, ezáltal a betegség megjelenésének valószínűsége is magasabb.

A betegség hátterében genetikai módosulás áll. Eddig három, az Alzheimer-kór kockázatát hordozó gént azonosítottak: a PS1, PS2, és az APP géneket. Akiknél bármelyik előbb említett gén módosult, azok a korai familiáris Alzheimer-kór növekedett kockázatát hordozzák. Kutatások zajlanak annak érdekében, hogy az Alzheimer-kórral kapcsolatba hozható további géneket azonosítsanak.

Sporadikus Alzheimer-kór, a gyakoribb forma
A leggyakrabban előforduló Alzheimer-kórt nevezik a betegség sporadikus (elszórtan előforduló) formájának. A sporadikus Alzheimer-kór hátterében genetikai, környezeti és az egyén életmódjából fakadó hatások állnak. A betegség az esetek többségében 60-65 éves kor felett kezdődik, és a legna-gyobb kockázati tényezője maga az öregedési folyamat.

Befolyásolja-e a nemi hovatartozás a kór előfordulását?
Viták zajlanak arról, hogy a nők körében nagyobb valószínűséggel fordulhat elő Alzheimer-kór, mint a férfiaknál. A nemzetközi tapasztalatok ezt az állítást nem támasztják alá egyértelműen. További kutatások szükségesek annak a megállapításához, hogy az életkoron kívül milyen egyéb faktorok játszanak szerepet a nőknél a betegség előfordulásában.

Egyéb
Vannak betegségek, amelyek szintén növelhetik az érintett személy esélyét a demencia kialakulására. E betegségek sorába tartozik a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex, a krónikus vesebetegségek és az AIDS. A Down-szindróma, illetve egyéb értelmi fogyatékossággal együtt járó állapotok szintén növelik a demencia kockázatát.

Olvasd el ezt is!
Az Alzheimer-kór 10 leggyakoribb tünete + hasznos tippek, hogyan tudsz megbirkózni velük »


Forrás: felejtek.hu
Fotó: Freepik




Feliratkozás hírlevélre

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre.

Email*
Név*
vonal
hirdetés

BABA FEJLŐDÉSE HÓNAPRÓL HÓNAPRA
Mikor mit tud a babád? Milyen vizsgálatok várnak rá? Érzelmi, értelmi fejlődés csecsemőknél, babáknál, kisgyermekeknél
Kattints ide >>

[x] hirdetés

vonal

Kapcsolódó cikkek

  • Egészség
  • Utazás
  • Hivatalos
  • Unoka

©2016 Minden jog fenntartva - Nagyszülők Lapja



select t.PRCikk, t.TemakorKOD, t.BevezetoKep, t.TemakorKOD, t1.Megnevezes as Temakor, t.TartalomKOD, t.Cimke, t.Bevezeto, t.Megjelenes from tartalom t, temakorok t1 where t.TemakorKOD = t1.TemakorKOD /*and t1.ListaElem=1 and t1.Lathato=1*/ and t.Lathato=1 and t.KiemeltTol <= now() and t.KiemeltTol is not null and t.KiemeltTol not like '0000-00-00%' and (t.KiemeltIg is null or t.KiemeltIg= '0000-00-00 00:00:00' or t.KiemeltIg >= now()) and t.PRCikk = 1 order by t.PRCikk desc, t.Megjelenes desc