Ha baj van a hallással idős korban: Lehet, hogy nem is a fülben, hanem az agyban van a probléma!
Akik nehezen hallják beszélgetőtársukat zajos körülmények között, sokkal nagyobb valószínűséggel szenvednek enyhe memóriazavarban. Az ilyen típusú hallásproblémát nevezzük Központi Auditív Feldolgozási Diszfunkciónak. Mikor forduljunk neurológushoz az audiológus helyett?
Szerző: Nagyszülők Lapja | 2018-11-27.
Akik nehezen hallják beszélgetőtársukat zajos körülmények között, sokkal nagyobb valószínűséggel szenvednek enyhe memóriazavarban.
Az ilyen típusú hallásproblémát nevezzük Központi Auditív Feldolgozási Diszfunkciónak. Ezt a kifejezést olyan emberek hallászavarára alkalmazzák, akiknek a hallása csendes környezetben normális, ám zajos körülmények között már nehezen hallanak.
Mivel ez a probléma nem hallószervi, hanem agyi eredetű, a rendellenességen a hangot felerősítő készülékek nem segítenek, hanem alternatív gyógykezelésre van szükség.
Kiknél fordul elő általában a Központi Auditív Feldolgozási Diszfunkció?
Korábbi kutatások kimutatták, hogy ez a típusú hallásprobléma gyakran fordul elő demenciában, illetve Alzheimer-kórban szenvedőknél. A Washingtoni Egyetem idősek körében végzett egyik tanulmánya azt is megállapította, hogy nem csak a szellemi hanyatlás, hanem már az enyhe memóriaromlás is jelentősen fokozhatja a hallott információk agyi feldolgozásának zavarát.
Mire jutottak a kutatások?
Bár bizonyítást nem nyert, a kutatók feltevése szerint az emlékezetzavar és a központi auditív diszfunkció közös kiváltó oka a frontális lebeny diszfunkciója, azaz az agy homloklebenyének rendellenes működése.
Idősebb korban, ha hallásproblémával küzdünk, érdemes nem csak audiológus, hanem neurológus segítségét is kérni, hogy felderítsük, nem áll-e szellemi hanyatlás a problémánk hátterében. Mindez egyaránt segíti a hallási és a kognitív funkciók rehabilitációját.
Olvasd el ezt is: Ha rosszul hallasz, gyorsabban zsugorodhat az agyad - Mitől romolhat, mitől javulhat a hallás? »
Forrás: mindenamihallas.hu / Jákós Nóra
Fotó: 59mdw.af.mil
Az ilyen típusú hallásproblémát nevezzük Központi Auditív Feldolgozási Diszfunkciónak. Ezt a kifejezést olyan emberek hallászavarára alkalmazzák, akiknek a hallása csendes környezetben normális, ám zajos körülmények között már nehezen hallanak.
Mivel ez a probléma nem hallószervi, hanem agyi eredetű, a rendellenességen a hangot felerősítő készülékek nem segítenek, hanem alternatív gyógykezelésre van szükség.
Kiknél fordul elő általában a Központi Auditív Feldolgozási Diszfunkció?
Korábbi kutatások kimutatták, hogy ez a típusú hallásprobléma gyakran fordul elő demenciában, illetve Alzheimer-kórban szenvedőknél. A Washingtoni Egyetem idősek körében végzett egyik tanulmánya azt is megállapította, hogy nem csak a szellemi hanyatlás, hanem már az enyhe memóriaromlás is jelentősen fokozhatja a hallott információk agyi feldolgozásának zavarát.
Mire jutottak a kutatások?
Bár bizonyítást nem nyert, a kutatók feltevése szerint az emlékezetzavar és a központi auditív diszfunkció közös kiváltó oka a frontális lebeny diszfunkciója, azaz az agy homloklebenyének rendellenes működése.
Idősebb korban, ha hallásproblémával küzdünk, érdemes nem csak audiológus, hanem neurológus segítségét is kérni, hogy felderítsük, nem áll-e szellemi hanyatlás a problémánk hátterében. Mindez egyaránt segíti a hallási és a kognitív funkciók rehabilitációját.
Olvasd el ezt is: Ha rosszul hallasz, gyorsabban zsugorodhat az agyad - Mitől romolhat, mitől javulhat a hallás? »
Forrás: mindenamihallas.hu / Jákós Nóra
Fotó: 59mdw.af.mil
