Mi mindenre jó a görögdinnye? Mit érdemes róla tudni? Azon kívül, hogy finom, mire hat pozitívan? Hogyan támogatja egészségünket egy szelet, frissítő dinnye elfogyasztása? Hogyan fogyasszuk? Dietetikus szakértőnk, Zsibrita Kinga mindenbe beavat.

A görögdinnye feltehetően Afrikából került hozzánk a XIII. század körül, a nálunk ismert változatokon kívül többek között vannak keserű és savanyú változatok is, amelyek nálunk nem terjedtek el. Hazánkban a kedvező éghajlat következtében az egész országban termesztik. Az ízletes hazai görögdinnye július elején jelenik meg a piacokon, a májusban kapható dinnye általában külföldről, Görög-, Török- és Spanyolországból származik.

Bár a mondás szerint ha Lőrinc belepisil a dinnyébe, az ízetlen lesz és már nem jó fogyasztani, ez nem az augusztus 9-ei, hanem a szeptember 5-ei Lőrinc napra vonatkozik - legfőképpen azért, mert a dinnye igazi szezonja augusztusban van hazánkban.

Miért érdemes görögdinnyét enni?

A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék családjába (Cucurbitaceae) tartozik az uborkával, a tökkel és cukkínivel együtt. Egyéves, egylaki, földön kúszó szárú növény. Melegigényes, fagyérzékeny növény, a napsütés fontos számára. A termés alakja változatos, gömb, tojásdad, vagy hengeres, súlya 2-15 kg közötti lehet. Héjja 1-2 cm, színe lehet fehéres, világos-, vagy sötétzöld, akár fekete is. Húsa fehér, sárga és a piros több árnyalatát mutatja. Egy-egy dinnyében 300–600 magot találhatunk, de ma már talákozhatunk magnélküli változattal is.

A görögdinnye tápanyagtartalma
A görögdinnye 100 grammjában 29 kcal-t, 6,5 gramm szénhidrátot találunk, amely gyorsan felszívódó gyümölcscukor és szőlőcukor. Vitaminok és ásványi anyagok tekintetében kiemelendő: 40 μg B1-vitamint, 20 μg B2-vitamint, 0,70 mg pantoténsavat, 2,2 μg folsavat, 4,9 mg nátriumot, 147 mg káliumot és 15 mg magnéziumot tartalmaz.

Mindemellett 90-95%-os víztartalmának köszönhetően rendkívül jó szomjoltó, folyadékpótló a nyári melegben, teltségérzetet okozó hatása miatt pedig jól beilleszthető a fogyni vágyók étrendjébe. Erőteljes vízhajtó hatású, ezért régebben gyógynövényként is emlegették.


Fotó: pixabay

A görögdinnye élettani hatásai
1. A gyümölcshús piros színét főleg a likopinnak köszönheti. Ez az anyag számos szív és érrendszeri, valamint daganatos betegség megelőzésében játszik fontos szerepet.
2. A gyümölcsben levő víz hozzájárul a vese és a húgyhólyag átmosásához, valamint a székrekedés megszüntetéséhez.
3. A görögdinnye a szoptatós anyukák tejtermelődését is pozitívan befolyásolhatja.
4. Mivel könnyen emészthető, jól felszívódó gyümölcs, lábadozó betegeknek, idősebbeknek is ajánlott.
5. Magas rosttartalma miatt javítja az emésztést, így a közérzetet is.



Kinek nem, vagy mértékkel ajánlott a fogyasztása?
A parlagfűre allergiásoknak nem ajánlott, mert keresztallergia alakulhat ki. A cukorbetegek a görögdinnye szénhidráttartalmának beszámításával kis mennyiségben, míg az akut és krónikus veseproblémákkal küzdők kálium- és víztartalmának beszámításával fogyaszthatják.

Milyen formában fogyasszuk?
Tálalhatjuk nyersen, bólé vagy saláta alapanyagként is, ezeken kívül kiváló turmix, leves, üdítő, fagylalt, befőtt vagy lekvár készíthető belőle. A héját sem érdemes kidobni: készíthetünk belőle savanyúságot, édességet. Babáknak 8 hónapos kortól ajánlott a fokozott bevezetése az étrendbe.
 
Hűtve tárolva a legfinomabb
Miután vásárláskor kopogtatással ellenőriztük a dinnye érettségét, ami optimálisan tompán kongó, a görögdinnyét behűtve a tároljuk, de lehetőleg 10-13 Celsius-fokon, így a gyümölcshús állaga és íze is tovább megmarad.

 
Fotó: pixabay
 
Szakértőnk kedvenc receptje: Dinnyés smoothie
Pépesítsd össze a dinnyehúst (magozás után), majd adj hozzá (ha szükséges) egy kis mézet, ízlés szerint. Csepegtesd hozzá néhány citrom vagy lime levét, ezután tálaláskor a poharakba tegyél jeget és a pohár szélére egy szelet dinnyét vagy lime-ot!

Szerző: Zsibrita Kinga dietetikus
Fotók: Pixabay, Freepik