Unokám fejlődése

Edd magad egészségesre! - Egészséges ételek - Melyik étel milyen betegség ellen jó?

keresés Egészségügyi problémád van? Ugye tudod, hogy a jól megválasztott ételekkel rengeteget tehetsz az egészségedért! Összeállításunkból megtudhatod, hogy melyik gyümölcs, zöldség, fűszer milyen betegségekre jó.

Edd magad egészségesre – Keresés egészségügyi problémák szerint

Betegség

Alma

Tartalmaz A, B-komplex, C-vitamint és magas az ásványi anyag tartalma, ami jó hatással van az emésztésre. A benne található cink, fluor, jód, kalcium, kálium, szelén mind együtt szolgálják az egészségünk megőrzését és elengedhetetlenül szükségesek az erős, ellenálló immunrendszerünk kialakulásához. Az almának magas a flavonoid tartalma, ami antioxidáns hatású, így semlegesítve a sejteket károsító oxidációs folyamatokat. Főleg az alma héjában találhatók a fő antioxidánsok, mint az epicatechin, phloretin glycosid, quercetin glycosid, chlorogénsav. A flavonoidok erősítik az immunrendszert. További tulajdonságai, hogy májvédő hatású, gyulladáscsökkentő és rákmegelőző, segítenek a vírusok és baktériumok leküzdésében. Kutatások bizonyítják, hogy csökkenti az asztma kialakulását az almalé magas antioxidáns tartalma.

Az alma rosttartalma segíti az emésztési folyamatokat. Hasmenésre és székrekedésre egyaránt alkalmazható. Rosttartalmának 1/3 része pektin, ennek köszönhetően javítja az anyagcserét, savtartalma pedig serkenti a bélmozgást.

Az alma rákmegelőző tulajdonsággal is bír és csökkenti a vastagbél daganatok kialakulásának kockázatát, mivel megköti a rákkeltő anyagokat a bélben. Csökkenti a koleszterinszintet és a cukor felszívódását, így cukorbetegség esetén is jó hatással bír. Tisztítja a légutakat, mely a gyulladás leküzdésében fontos.

Az alma a feldolgozás során a hatóanyagok nagy részét megőrzi, így változatos módon fogyaszthatjuk és készíthetjük el. Köztudott az almaecet zsírégető tulajdonsága, szárított héjából pedig teát készíthetünk gyomor és bélbántalmak ellen, de az alma levét üdítőként is ihatjuk.

Milyen betegségekre jó?

Birsalma

A birsalma bővelkedik értékes vitaminokban, ásványi anyagokban, ásványi sókban. Tartalmaz A, C és E-vitamin, B1 és B2 vitamin, valamint P-vitamin is. Ez a koleszterinszint szabályozásában fontos. Jelentős mennyiségű foszfort, kalciumot, káliumot, vasat is tartalmaz, és magas a pektin tartalma. A pektin a birsalma héjban található, ami nagyon értékes rost az emberi szervezet számára.

Nyersen a legegészségesebb fogyasztani az értékes összetevői miatt. A nyers birsalma és birsalmalé fokozza az anyagcserét, a gyümölcs savassága az emésztőrendszert megmozgatja, védőréteget képezve a bél nyálkahártyáján, így válik a székrekedés hatékony ellenszerévé. Bátran fogyasszuk puffadás esetén is, mert kiválóan enyhíti a panaszokat. Ismert még görcsoldó és gyulladáscsökkentő hatása. Menstruációs panaszok, gyulladások, bélgyulladás esetén javasolt napi 2-3 alkalommal fél pohár birsalmalevet meginni. Égési sebekre, fagyásra, reumás panaszokra szintén jótékonyan hat. A népi gyógyászatból tudjuk, hogy a skorbut gyógyítására is használták P-vitamin tartalma miatt, és vérzékenységre.

Leggyakrabban a gyümölcsből birsalmasajtot készítünk mézzel, de főzve is kitűnő leves készíthető belőle. Ilyenkor savanykás ízét ellensúlyozhatjuk fűszerekkel, mint a szegfűszeg, vagy a fahéj, valamint befőtt is készülhet belőle.

Milyen betegségekre jó?

Cékla

A mostohanövényként kezelt cékla rendkívül jó élettani hatással van szervezetünkre. A- B- C-vitaminban gazdag, így antioxidáns hatású. B9-vitamintartalmának köszönhetően vérképző hatású és folsavtartalma elengedhetetlen a magzat fejlődéséhez, ezért kismamáknak kifejezetten ajánlott a fogyasztása. Ásványi anyag tartalmáról is elmondhatjuk, hogy rendkívül magas. A benne található kálium vizelethajtó hatású, de bővelkedik foszforban, kalciumban, kénben, nátriumban és vasban is. Ásványi anyagainak és vitaminjainak köszönhetően immunerősítő és méregtelenítő hatású, így egy méregtelenítő kúra során nem hagyható ki étrendünkből a cékla. Tumorellenes hatású, mely a céklában található betainnak köszönhető, ami egyben a cékla vörös színét is adja. Kemoterápiás kezelésen átesett betegek körében végzett kutatás kimutatta, hogy néhány hetes céklakúra után jelentő javulás mutatható ki állapotukban.

Szervezetünkre gyakorolt egészségvédő és betegségmegelőző tulajdonságai igen széles skálán mozognak, amik a következők: tumorellenes, gátolja a rákos sejtek szaporodását, segíti a vörösvérsejtek szaporodását és regenerálódását, nátha és influenza elleni szer, megszünteti a refluxos tüneteket, kedvező hatással van a menstruációs zavarok és vérszegénység esetén, jó hatással van az izomszövetekre, enyhe hashajtó hatású, székrekedés és aranyér esetén is alkalmazható, javítja a szív- és tüdőbetegek fizikai állapotát, méregtelenítő lúgosító hatású, visszaállítja a szervezet sav-bázis egyensúlyát, alacsony kalória- és szénhidráttartalmú, így diétázók is fogyaszthatják, mitesszerek, pattanások és korpásodás elleni szer, rendszeres fogyasztása javítja az általános közérzetet.

Rendkívül értékes összetevői, és az egészségre gyakorolt hatása miatt mindenkinek ajánlott a fogyasztása. Természetesen nyersen elkészítve és fogyasztva fejti ki leginkább áldásos hatását. Készíthetünk belőle céklalevet, almával, vagy sárgarépával, de salátának is kitűnő lereszelve tormával és almával kiegészítve. Süteményben is megállja a helyét, de köretként is fogyasztható.

Milyen betegségekre jó?

Fahéj

A fahéj fűszer- és gyógynövény számos egészségvédő hatása ismert. Erős antioxidáns hatású számos vegyületének köszönhetően, köztük a mangánnak. Immunerősítő, vírus- és baktériumölő. Gombás fertőzések, akár lábgomba esetén a fahéj olaj hatékonyan alkalmazható. Megfázás és fertőző betegségek esetén kiváló gyógyhatású.

Ízületi gyulladások, arthritis esetén is hatásosan szer. A fahéj csökkenti a metabolikus szindróma, azaz több, egymással összefüggő anyagcserezavar együttes fennállásának kockázatát, mivel inzulinszerű hatásával javul a szervezet inzulinválasza.
Csökkenti a koleszterinszintet, mézzel párosítva megelőzheti a gyomorfekélyt. Gyomorerősítő, a különböző gyomorpanaszok esetén is hatásos, étvágy- és emésztésserkentő tulajdonságú. Fokozza a vérkeringést és az anyagcserét, így enyhe zsírégető elősegítve ezzel a fogyást. Görcsoldó és segít megszüntetni a puffadást, de a hányinger esetén is jó segítség. Enyhe fájdalomcsillapító hatással bír. Kellemes aromáinak köszönhetően hangulatjavító és afrodiziákum is.

Kedvező hatását bőrünkön is kifejti alkalmazása során. Ápolja, tonizálja, simává és rugalmassá varázsolja bőrünket, valamint vérbőséget okoz, amivel hatásosan kezelhetjük a narancsbőrt. A fahéj fenoltartalma csökkent a szövetkárosodást, lassítva ezzel az öregedést.
Megelőzhető vele a szívbetegségek, csökkenti a véralvadást és gyulladásgátló tulajdonsága is van, késleltetve ezzel szervezetünk idő előtti öregedését.

Kedvező hatásai ellenére, túlzott, nagymértékű fogyasztása gyomor- és májpanaszokat is okozhat a fahéjban lévő kumain miatt.

Kellemes íze miatt nagyon sok ételhez használhatjuk. Leggyakrabban süteményekhez pékárukhoz használjuk, de remekül harmonizál a gyümölcsökkel is. Bátran használjuk gyümölcsleveshez, kompótokhoz, turmixokhoz, de a krémeket is megbolondíthatjuk vele. Tejbegríz, tejberizs és a szilvás gombóc elképzelhetetlen nélküle, de italokhoz is jól illik. Fűszerezhetünk vele italokat is, forró csokoládét, teát, vagy a bort, de kipróbálhatjuk húsokhoz is pácként.

Milyen betegségekre jó?

Fekete retek

A fekete retek gazdag B1-, B2- és C-vitaminban, antioxidáns hatású vegyületekben (aszkorbinsav, karotenoid, polifenokos komponensek, tocoferol) és illóolajokban (raphanin, raphanol, mustárolaj-glikozidok). Ásványi anyag tartalma is jelentős: foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot, vasat, niacint tartalmaz. Kalóriaszegény és magas rosttartalmú növény.

A benne található kálium-nátrium arány rendkívül kedvező szervezetünk számára, mivel káliumban gazdag, de nátriumban szegény zöldségről van szó. A keringési betegségek kialakulásában fontos ez a tényező, hiszen a magas vérnyomásnál a kálium csökken, míg a nátrium megnő a szervezetben. Tehát a fekete retek kálium-nátrium aránya képes helyreállítani ezt az egyensúlyt, szabályozza a vérnyomást. Magas káliumtartalma vízhajtó hatású. Jelentős mennyiségű C-vitaminja szervezetünket ellenállóbbá teszi a betegségekkel szemben, és jó hatással van a fogak, fogíny, csontozat és a bőr állapotára. Serkenti az epetermelést, ezáltal szabályozza az emésztést és az anyagcserét. Ebből fakadóan gátolja az epekő és epehomok képződését és megelőzi az epebetegségeket.

A retek leve megelőzi és gyógyítja a felső légúti megbetegedéseket, reumát, köszvényt, ízületi gyulladást, bőrbetegségeket, használhatjuk virágpor-allergiák esetén, daganatellenes hatású, lúgosítja a szervezetet és a népi gyógyászatban ismert szeplő elleni szerként is a sózott retek nedve, de ajánlották cukorbetegség és potenciazavarok esetén is.

Természetesen nyersen fogyasztva fejti ki leginkább gyógyító hatását, ezért bátran fogyasszuk a levét, használjuk salátákhoz, szendvicsekhez, de levesekhez és húsételekhez is köretként. Tartsuk egészségünk megőrzése érdekében retekkúrát, fogyasszuk mézzel.

Milyen betegségekre jó?

Fokhagyma

A fokhagyma fontos ásványi anyagokat tartalmaz, valamint A-, B-, C- és E-vitamint. Összetevőiből következik, hogy antioxidáns hatású, immunerősítő növény. Jellegzetes illatát egy kéntartalmú anyagnak köszönheti.

Bizonyított élettani hatásai: baktérium,- vírus- és gombaellenes hatású, segíti az emésztést, az epe és a máj működését, bélfertőtlenítő, bélféregűző, vérnyomás csökkentő.
Nem bizonyított, de koleszterinszint csökkentő hatást is tulajdonítanak a fokhagymának.

Hatásosan alkalmazható daganatos betegségek, cukorbetegség, szívbetegségek, szívroham, ólommérgezés, lepra és még AIDS esetén is, továbbá erős antibiotikum. Naponta 3-12 darab fokhagymagerezd elrágása, segíti a fertőzések gyógyulását és gátolja a vérrögképződést, a fokhagymalé pedig gyógyítja a bőrfertőzéseket.
Azonban ellenjavallt véralvadási problémák esetén, mert gátolja a vérrögképződést, szoptató kismamáknál, mert a tejbe jutva hasmenést okoz a babáknál, nagy mennyiségű alkalmazása orvosi felügyelet nélkül, továbbá bőrkiütést is okozhat.

Használhatjuk különböző ételek ízesítésére például: leves, főzelék, húsételek, saláták, szószok, mártások, de húsok páclevéhez és kolbászhúshoz is előszeretettel használjuk. Összezúzva, vagy szárítva porrá őrölve is tehetjük ételízesítőként a készítendő ételbe.

Milyen betegségekre jó?

Gyömbér

A gyömbér fontos összetevői az illóolajok, B6- és C- vitamin, foszfor, kalcium, kálium, kén és magnézium, valamint sok olyan összetevő, mely kedvező hatással van a szervezetre. Antioxidáns hatású növény és rákellenes tulajdonságot is kötnek hozzá.

Fontos kiemelnünk egészségvédő hatását a szív- és érrendszeri betegségek kapcsán. Csökkenti a koleszterinszintet, a magas vérnyomást, a vérrögképződést, ezáltal elkerülhetővé válik a szívbetegség és az agyvérzés kockázata. Kálium összetevője szabályozza a vérnyomást, a szívritmust és erősíti a szívet. Foszfor, kalcium és magnézium tartalmának köszönhetően hatásos görcsoldó menstruációs görcsök, izomgörcsök esetén, de megnyugtatja az idegeket is és depresszió, stressz esetén is hatásosan alkalmazható.

Jó segítség a migrénes fejfájásra, vagy hányinger, émelygés estén, így várandósság alatti reggeli hányinger, vagy tengeri betegség, kemoterápiás kezelés során. A gyömbér természetes afrodiziákum, de rozmaringgal és korianderrel együtt még erősebb ez a tulajdonsága. Fokozza, javítja a vérkeringést és az anyagcserét, ezáltal hozzájárul a szervezetünk méregtelenítéséhez és gyógyító hatású emésztési problémákra. Ismert továbbá antibakteriális, gyulladáscsökkentő hatása. Influenza, megfázás és hörghurut esetén is jó szolgálatot tesz, mert kiizzadhatjuk a fogyasztásával a betegséget, de a köhögés is megszüntethető vele. Fájdalomcsillapító tulajdonsággal is bír, alkalmazása reumás fájdalmakra szintén segít. A gyömbér kiváló étvágyjavító, ezért étvágytalanság, anorexia fennállása esetén is kedvező hatású.

A gyömbért fogyaszthatjuk nyersen lereszelve, vagy szeletelve, szárított, vagy őrölt formában, de kandírozva is. Készíthetünk belőle teát, de gyümölcsitalokhoz is adhatjuk. Szárított formában süteményekhez, nyersen pedig levesekhez, húsételekhez, zöldségekhez ízletes fűszer. Savanyúságok és gyümölcsök elrakásához is használhatjuk. Fűszerezéskor ne feledkezzünk meg jellegzetes, erős aromájáról!

Milyen betegségekre jó?

Kapor

A kapor gazdag rostban és vitaminokban. A-, B1-, B2-, B3-, C- és E-vitamint tartalmaz. Ugyanez elmondható az ásványi anyag összetevőiről is. Cink, foszfor, kalcium, kálium, magnézium, réz és vas is megtalálható benne. Továbbá folsav, pektin és riboflavin. Többszörösen telítetlen zsírsavai az omega 3 és 6.

Illóolaja kisadagban izgató, nagy adagban nyugtató hatással van szervezetünkre. Az illóolajában lévő karvon tumorellenes és antioxidáns hatású. A kaporról elmondhatjuk, hogy erős antioxidáns és antimikrobás hatású erősítve ezzel immunrendszerünket. Ebből a szempontból felveszi a versenyt a fokhagymával. Baktériumellenes hatása gátolja a belekben, de a szervezet más pontján is a káros kórokozók elszaporodását, hasmenés esetén is bevethető és a bélféregűző teák is tartalmaznak kaprot. Védi a húgyutak egészségét, megakadályozva az E-coli baktérium megtelepedését. Kálium tartalma csökkenti, szabályozza a vérnyomást, így megelőzhetővé válik az agyvérzés és a szívinfarktus. Jó hatású angina pectoris esetén és a szívizom vérellátása szempontjából, valamint szívkoszorúér-tágító tulajdonságú. Használható a renyhe menstruáció megerősítésére, de várandósoknak nem ajánlott. Vanádium tartalmának köszönhetően csökkenti a koleszterinszintet és a vércukorszintet, szabályozza az inzulin termelődését, de erősíti a csontozatot és a fogakat, továbbá az izmok növelésére, szálkásításra is alkalmazható. Utóbbi alkalmazásánál nem szabad túladagolni. Gyomorerősítő, vizelethajtó, étvágyfokozó, szélhajtó. Antibakteriális hatását a szájban is kifejti, biztosítva ezzel a friss leheletet. Férfiaknál hatásos a merevedési reflex erősítésére.

Kedvelt fűszernövényként nem csak savanyúságokat ízesíthetünk vele, de leveseket, főzelékeket és önteteket, salátákat is. Jótékony hatásait természetesen nyersen fogyasztva és felhasználva fejti ki leginkább. Leveleit és termését frissen, vagy szárítva is használhatjuk. Készíthetünk belőle teát is.

Milyen betegségekre jó?

Karalábé

A karalábé magas vitamin és ásványi anyag forrásunk. Sok benne az A-, B1-, B2-, B6- és C-vitamin, de jelentős mennyiségben tartalmaz folsavat, foszfort, jódot, kalciumot, káliumot, ként, magnéziumot, és szelént. Tartalmaz szulforafán vegyületet.

A szulforafán vegyületéről bizonyított, hogy gátolja a daganatos sejtek növekedését és osztódását. A karalábé jótékonyan hat a légúti betegségekre és bőrproblémákra, de magas rosttartalma miatt nyersen fogyasztva a bélműködésre is. Antibakteriális hatású, valamint a dohányfüst és egyéb káros anyagok ellenszere. Alacsony kalóriatartalmú zöldség, így a fogyókúrás étrendbe könnyen beilleszthető.

Készíthetünk rántott, rakott, vagy töltött egytálételeket belőle, de főzeléket, levest is. Fogyaszthatjuk salátaként és köretként. Nyersen fogyasztva a legegészségesebb, de párolhatjuk is. Zsenge és kicsi karalábét válasszunk, mert ezeknek magasabb a vitamin és ásványi anyag tartalma. A karalábé levelét is megehetjük, sőt a levél háromszor annyi vitamint tartalmaz, mint maga a gumó.

Milyen betegségekre jó?

Köménymag

A köménymagban szinte valamennyi vitamin megtalálható és tartalmaz kalciumot, káliumot, magnéziumot és vasat.

Szinte minden emésztési zavarra jótékonyan hat. Görcsoldó, étvágyjavító, gyomorerősítő és szélhajtó hatása is ismert. Segíti a gyomorsav termelődését és megakadályozza a puffadást. Karvon nevű illóolajának köszönhetően bélfertőtlenítő hatású.

A köménymagból készült tea, jó hatással van az emésztési problémákra, ezért étkezés előtt fogyasszuk. Fűszerezhetünk vele leveseket, főzelékeket, péksüteményeket, pl.: pogácsát, de megszórhatjuk salátánkat is vele. Elmaradhatatlan hozzávalója a savanyú káposztának, de sajtokba, túrós ételekbe, kolbászba, burgonyás és sült ételekhez is használhatjuk fűszerként. Összetéveszthetetlen, karakteres íze miatt, ritkán kombinálható más fűszerekkel.

Milyen betegségekre jó?

emésztőrendszeri megbetegedések |görcsoldó |étvágytalanság |

Körte

A körte tartalmaz A-, B1-, B2-, C-vitamint, cinket, jódot, kalciumot, káliumot és magnéziumot. Magas a vitamintartalma és az ásványi anyag tartalma, így sok betegségre jótékonyan hat, vagy megelőzhető vele. Ezek a hasmenés, vérszegénység, depresszió, kimerültség, a tuberkulózis, reuma és az ízületi gyulladás, de megakadályozza a végbélrák kialakulását is. Napi egy körte biztosítja szervezetünk C-vitamin és kálium szükségletét és cukorbetegek is fogyaszthatják.

Nagyobb szellemi teljesítményt követelő időszakban kifejezetten ajánlott a fogyasztása, mert ha legalább fél óráig főzzük a körte levét élénkítő hatással bír szervezetünkre. Alacsony kalóriatartalma miatt fogyókúrázóknak, valamint gyomorkímélő diétához is kitűnően alkalmazható.

A körtét hámozzuk meg, mert héja puffadást okoz, bár nem mindegyik fajtáé. A birsalmához hasonlóan a körtéből is készíthetünk sajtot, de sütve, főzve, levesnek, vagy akár süteményként is fogyaszthatjuk.

Milyen betegségekre jó?

Őszibarack

A nyár gyümölcse a lédús őszibarack, melyben sok az A- és C-vitamin, így kitűnő természetes antioxidáns, segítve ezzel a rákos megbetegedések gyógyítását és vértisztító. Az ásványi anyagokat tekintve nagy mennyiségben tartalmaz káliumot, boront és szelént. Ezek fontos szerepet töltenek be a csontot és az izmok működésében. Kiemelendő, hogy a boron tartalma emeli a vérben a női és férfi hormon szintjét és hormon-kiegyensúlyozó tevékenységet végez. Több magnéziumot tartalmaz, mint kalciumot, ennek köszönhetően jobb a felszívódása ennek a két ásványi anyagnak.

Az őszibarack segítően hat az emésztésre, vizelethajtó és tisztítja a húgyutakat. A gyümölcs, vagy levének kúraszerű fogyasztása a szervezetünkből segít eltávolítani a fölöslegesen felgyülemlett vizet. Ha tisztítókúrát szeretnénk végezni, ne feledkezzünk meg az őszibarackról és jótékony hatásairól.

Vértisztító hatása mellett a bőrünkre gyakorolt hatása is fontos. A- és C-vitamin tartalmának köszönhetően gyorsabb a sebgyógyulás, tisztítja és ellenállóbbá teszi bőrünket a napfény és a betegségekkel, szennyeződésekkel szemben. De kényeztethetjük bőrünket az őszibarackból készült arcpakolással is, melytől bőrünk fiatalosabbá és rugalmasabbá válik.

Fogyaszthatjuk gyümölcsként önmagában, vagy gyümölcssalátaként, de finom fagylalt, joghurt és gyümölcslé is készülhet belőle. Eltehetjük befőttnek és lekvárnak is, de fagyasztásra is alkalmas. Készíthetünk üdítő levest belőle, tehetjük süteményekbe, de figyeljünk rá, hogy az őszibarack hamar megromlik, megpenészedik, így hamar fel kell használni.

Milyen betegségekre jó?

Paprika

Közismert, hogy a paprika sok C-vitamint tartalmaz, de emellett nagy mennyiségben található meg benne az A-vitamin és különböző B-vitaminok, valamint gazdag béta-karotinban is. Ásványi anyagai közül jelentős a kálium, magnézium és a vas.

A paprika összetételének köszönhetően erősíti az immunrendszert, csökkenti a vér koleszterin szintjét, fokozza a nyál és a gyomorsav kiválasztását, továbbá javítja az emésztőrendszer működését, az anyagcserét, a keringést és vérnyomás szabályozó. Reumatikus ízületi gyulladásokra jótékonyan hat a paprika kivonata. Csípősségét a kapszaicin okozza, mely fertőtlenítő hatású. Likopin és bioflavon tartalma fontos szerepet játszik a rákos megbetegedések megelőzésében.

Szervezetünkre gyakorolt áldásos hatását természetesen nyersen fogyasztva fejti ki leginkább. Készíthetünk salátát belőle, tehetjük szendvicsbe, de ha hirtelen sütjük a paprikát például wokban, még akkor sem vész el belőle sok vitamin. A töltött paprika is közkedvelt, ugyanúgy, mint a nyár nagy slágere a lecsó, de sült húsok mellé különböző zöldségekkel is párosíthatjuk.
A zöldpaprikát savanyúságnak is eltehetjük, de a fűszerpaprikát szárítással is tartósíthatjuk.

Milyen betegségekre jó?

Paradicsom

A paradicsom az egyik legegészségesebb zöldségünk. Sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Kiemelkedően magas a C-vitamin benne, de jelentős az A-, B1-, B2-, E- vitamin tartalma, de ezeken kívül számos vitamin forrása és gazdag karotinban is. Számos ásványi anyaga közül, meg kell említenünk a káliumot, foszfort és a szilíciumot. Káliumtartalma tisztítja a vért, a többi ásványi anyag - amely még megtalálható benne - segít eltávolítani a vérből a mérgeket. Magas víztartalmának köszönhetően megakadályozza a vér besűrűsödését.

Magas antioxidáns hatású és gátolja a rákos sejtek kialakulását. Védi a májat, jó hatással van a mellékvese működésére és csökkenti a prosztatarák kialakulását. Használhatjuk méregtelenítő kúra során. Gyógyítja a szervezetben zajló gyulladásos betegségeket (pl.: húgyhólyag gyulladás, vesegyulladás), a köszvényt, az ízületi gyulladást, reumát, oldja a vesekövet, epekövet. Fokozza, serkenti az immunrendszer működését. Részben magas A-vitamin tartalmának és vértisztító hatásának köszönhetjük, hogy jótékonyan hat a májbetegségekre. A legnagyobb mennyiségben a paradicsomban található meg a likopin vegyület, ami antioxidáns hatású daganatellenes anyag, hő hatására nem károsodik. Az A-, C-, és E-vitamin tartalma megvédi sejtjeinket a káros szabadgyököktől. Bőrproblémákra, napégésre, sebgyógyulásra a paradicsom A-vitaminja hoz gyógyulást, így nem csak belsőleg, de külsőleg is védelmet nyújt számunkra. Használjuk ezért sebekre pakolásként, ami fertőtleníti és tisztítja segítve ezzel a gyógyulást, de arcpakolásként is kényeztethetjük a bőrünket vele.

Legegészségesebb nyersen fogyasztani, de vigyázzunk, ne együnk éretlen zöld paradicsomot, mert a benne lévő szolanin anyag mérgező, ami az érés során bomlik le. Természetesen a szabadföldön, napfényben érlelt paradicsom a legjobb vitamin és ásványi anyag forrás. A paradicsomot szinte minden ételbe beletehetjük, vagy díszíthetünk vele. Készülhet belőle zöldsaláta, tehetjük szendvicsbe, megaszalhatjuk. Ivólé formájában is kitűnő táplálék, de tálalhatjuk sültekhez és főzhetünk belőle levest, vagy szószt is.

Milyen betegségekre jó?

Sárgabarack

A sárgabarack A- és C-vitaminban gazdag. Szervezetünk számára, napi 2-3 szem biztosítja az A-vitamin szükségletet, valamint hasznos béta-karotin-, folsav-, és niacin forrás. Jelentős mennyiségű A-vitamin tartalmának köszönhetően jótékonyan hat a máj működésére, a zsíranyagcserére, erős rák ellenes és ér védő hatású, de ne feledkezzünk meg a szemre gyakorolt pozitív hatásáról sem, hisz késlelteti a látásromlást.
Magas az ásványi anyag tartalma. Említést érdemel a kálium, mivel mennyisége biztosítja szervezetünk káliumszükségletét, de foszforban és kalciumban is gazdag.

Magas víztartalmú gyümölcs a sárgabarack, mivel 85%-a víz. A kalóriatartalma alacsony, így a fogyókúrázók könnyen beilleszthetik étrendjükbe, de figyeljenek oda, hogy aszalt formájában, több kalóriát tartalmaz. Értelemszerűen ásványi anyag tartalma is arányaiban magasabb aszalva, de bevethető székrekedés esetén is, mivel ilyen formájában enyhe hashajtó hatású. Használhatjuk kozmetikumként is, mivel értékes összetevőinek köszönhetően regenerálja bőrünket.

A sárgabarack könnyen megpuhul, ezekből a szemekből készíthetünk lekvárt, amivel megtölthetjük a süteményt, vagy a palacsintát. A keményebb szemeket befőzésre ajánlatos felhasználni, de készülhet belőle gombóc is. Sült húsok mellé is kiváló választás, és gyümölcslevesként, joghurtként, ivóléként is fogyaszthatjuk. Feltört magjának beléből a marcipánhoz hasonlóan perszipán készíthető, de vigyázzunk, mert a megtört mag bele nagy mennyiségben fogyasztva mérgező lehet arzén- és ciántartalma miatt. Ezek kesernyés ízűek, de az édes ízű magok fogyaszthatók biztonságosan.

Milyen betegségekre jó?

Sárgarépa

A répa tartalmaz A-, B-, C-, E- és K-vitaminokat, foszfort, kalciumot, káliumot, krómot, magnéziumot, nátriumot, vasat. Kiemelkedő béta-karotin forrás, ami az A-vitamin elő vitaminja, de más karotinok is megtalálhatók benne. A máj a béta-karotint A-vitaminná alakítja át, mely nélkülözhetetlen a szem jó fényérzékeléséhez, így javítva a látást.

A répa erősíti és regenerálja az immunrendszerünket, fokozza a csecsemőmirigy működését, jó hatással van a nyálkahártyára, csökkenti a koleszterinszintet, segít az ízületi gyulladás leküzdésében. Magas rosttartalma tisztítja a beleket, serkenti a mellékvese és a hasnyálmirigy működését. Daganat megelőző hatású, csökkenti a tüdőrák, vastagbél, gyomor, méhnyak, légúti, és bőrdaganatok kialakulásának kockázatát. A répa savtalanítja a vért, segítve ezzel a máj működését. A májunk és a bőrünk állapota szorosan összefügg. Ha a májunk jól működik, az a bőrünk állapotán is látszódik, ezáltal a bőrproblémák is orvosolhatók. Segíti a csontok és a fogak fejlődését, nem véletlenül tartalmaznak a bébiételek sárgarépát.

Fogyaszthatjuk nyersen a répa levét, adhatjuk salátákhoz szeletelve, diéta során lereszelve, vagy hasábra vágva mártogatósokhoz, bár hőkezelve a béta-karotinja jobban hasznosul. Készülhet belőle leves, főzelék, de sütemény is. Párolhatjuk is és tálalhatjuk más zöldségekkel húsok mellé köretként.

Milyen betegségekre jó?

Szegfűszeg

Magas illóolaj tartalmú fűszer- és gyógynövény. Az illóolajában található eugenol, antibakteriális és tartósító hatású. Erős baktérium-, gomba- és vírusölő és érzéstelenítő tulajdonsága miatt, kivallóan alkalmazható sebek tisztítására, csillapítja a rovarcsípések kellemetlen tüneteit és fogfájást, öblögethetünk is vele szájüregproblémák esetén.

Kihagyhatatlan a kompótokból, a forralt borból, de használhatjuk süteményekhez, húsok töltésénél, pácolásánál és nagyon ízletes a szárnyasokhoz, vagy különböző zöldségekhez.

Milyen betegségekre jó?

vírusos- bakteriális- és gombás megbetegedések |érzéstelenítés |rovarcsípés |fogfájás |

Szilva

A szilva gazdag vitaminban és ásványi anyagban, valamint antioxidánsokban. Egy szem szilva már annyi vitamint és antioxidánst tartalmaz, mint egy marék áfonya. Tartalmaz B1-, B2-vitamint és majdnem minden B-vitamint, de megemlíthetjük még az A-vitamint, az A-provitamint, béta-karotint és a C-vitamint. Ásványi anyagok közül a foszfor, kalcium, kálium, magnézium található meg benne, nyomelemként a cink. Antioxidánsai az antocián színanyagok, rutin, quercitin, flavonoidok és a legtöbbet a szilva héja tartalmazza, ezért ne pucoljuk meg a szilvát fogyasztáskor. A gyümölcs 85%-a víz, de kevés cukrot tartalmaz.

Kedvező élettani hatásai a következők: magas rosttartalma miatt székrekedésre ajánlott, különösen az aszalt szilva, vizelethajtó, vitamin, ásványi anyag és antioxidánsai miatt immunerősítő, véd a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, alacsony a kalóriatartalma, fitotápanyagai gátolják a rákos sejtek növekedését.

Fogyaszthatjuk nyersen – hisz így a legegészségesebb -, de elkészítésének csak a fantáziánk szabhat határt. Készíthetünk belőle kompótot, ivólevet, vagy lekvárt, amelyhez a jó érett szilva a legalkalmasabb. De kiváló süteményekbe is, vagy sült húsok mellé.