Unokám fejlődése

Karácsony
Betű: Kisebb | Alap | Nagyobb

Mikor és mennyi szabadság és pótszabadság jár a munkavállalónak?

Mikor mennyi szabadság és pótszabadság jár a munkavállalónak? Tudtad, hogy a kötelező orvosi vizsgálatra is jár munkabér? Kötelező orvosi vizsgálatnak minősül-e a munkavégzés miatti szemvizsgálat vagy a mammográfia? Mennyi táppénz jár a betegszabadságra?

Szerző: Dr. Hajdu - Dudás Mária | 2015-01-19.

Ez a cikk 1787 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek

A munkavállaló egyik fő kötelezettsége a munkáltató rendelkezésére állás.  A Munka Törvénykönyve 55.§-a olyan eseteket sorol fel, amelyek alapján a munkavállaló kötelezően mentesül rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.  Díjazásra azonban kizárólag alábbi esetekben jogosult:

Szabadság - alap és pótszabadságból áll
A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, mely mellett pótszabadság jár az életkor függvényében. Pótszabadság jár továbbá a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállalónak, az apának gyermeke születése esetén, a fiatal munkavállalónak, a föld alatt állandó jelleggel dolgozó vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállaló részére, a fogyatékossági támogatásra, a vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak, továbbá akinek a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.

Ha kötelező orvosi vizsgálaton veszünk részt, akkor is jár munkabér
Kötelező orvosi vizsgálatnak az az orvosi vizsgálat minősül, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is.
A Legfelsőbb Bíróság vonatkozó állásfoglalása értelmében - a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában - e körbe tartozónak kell tekinteni mindazon orvosi vizsgálatokat, amelyeken a munkavállaló jogszabályi rendelkezés alapján - ily módon egészségi állapotától függetlenül - köteles megjelenni.
Ha a munkavállaló azért esik át valamely orvosi vizsgálaton, mert az a betegsége megállapításához, vagy rendszeres kezeléséhez szükséges, úgy ezek a vizsgálatok nem minősülnek kötelező orvosi vizsgálatnak még akkor sem, ha a vizsgálat lefolytatása csak a munkavállaló munkaidejének terhére oldható meg.

Mi számít kötelező orvosi vizsgálatnak?
Jogszabály alapján kötelező orvosi vizsgálatnak minősülnek például a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatáról és orvosi véleményezésről szóló 33/1998. NM rendelet szerinti orvosi vizsgálatok, továbbá azok a vizsgálatok is, amelyek az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításával függenek össze (pl. a képernyő előtti munkavégzés esetén szem- és látásvizsgálat).
Nem tekinthetőek kötelező orvosi vizsgálatnak a népegészségügyi célú, illetve célzott szűrővizsgálatok (pl.: mammográfia) vagy a betegég okán elrendelt nőgyógyászati kivizsgálás sem.
Az Mt. kiemeli, hogy kötelező orvosi vizsgálatnak kell tekinteni a terhes nőnek a terhessége ideje alatt, a terhességével összefüggő orvosi vizsgálaton való részvételét is. Ugyancsak feltétel, hogy az ilyen vizsgálaton való megjelenésre kizárólag csak munkaidőben legyen lehetőség.

Ki-hány órát hiányozhat a munkából hivatalosan?
A kötelező orvosi vizsgálat annyi időre mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, amennyi időre az egészségügyi szolgáltatónak annak elvégzéséhez szüksége van.

-    A szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára.

-    A véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra.

-    A hozzátartozó halálakor két munkanapra.
Hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

-    Az általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre is mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelesség alól (ennek tartamát az oktatási intézménynek kell igazolnia).
Egyéb esetek, amikor mentesülünk a munkavégzés alól

-    Ha a munkáltató a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt mentesíti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

-    megjelenés a bíróság vagy a hatóság felhívására, illetve az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, feltéve, hogy tanúként hallgatják meg.
Ennek megfelelően tehát, ha a bíróság vagy a hatóság a munkavállalót felperesként, alperesként, sértettként, gyanúsítottként idézi meg, mentesül ugyan a munkavégzési kötelezettség alól, azonban díjazás nem illeti meg a munkából kiesett időre.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik


-    Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, mértéke meghatározása nélkül.

A mentesülés tartamára a munkavállaló távolléti díjra jogosult.

- Abban az esetben, ha a dolgozó a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, díjazás a felek közötti megállapodás alapján jár.

- Mentesül a munkavállaló a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartamára is. Az emberi reprodukciós eljárás fogalmát az egészségügyről szóló törvény határozza meg. Lényeges, hogy a mentesülés kizárólag az egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára és nem a teljes eljárás alatt illeti meg.
A munkából kieső időre azonban díjazás nem illeti meg.

- Ugyanez a szabály érvényesül az önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, továbbá a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét esetén is (pl. beteg hozzátartozóját beviszi a kórházba, ez szubjektív tényállás, a munkáltató mérlegelésén múlik az indokoltság megítélése).

Keresőképtelenség esetén így mentesülünk a munkavégzés alól
A törvény szerint mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelesség alól a keresőképtelensége esetén. A keresőképtelenség fogalmát a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szabályozza, eszerint annak minősül, aki
a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
b) aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;
c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
d) a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
e) a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;
h) a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,
ha) aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
hb) a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

Abban az esetben, ha pl. a munkavállaló nem jogosult táppénzre, ugyanúgy megilleti a mentesülés.

Betegszabadság - mennyi táppénz jár?
A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki, erre díjazásként a távolléti díj 70%-a jár. A 15 munkanap elteltét követően a dolgozót társadalombiztosítási ellátásként táppénz illeti meg, összege a tb jogszabályokban meghatározott módon kalkulált átlagos jövedelem 60%-a, illetve fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás mellett 50%-a.

Szerző: dr. Hajdu-Dudás Mária




Kapcsolódó cikkek

  • Egészség
  • Utazás
  • Hivatalos
  • Unoka

©2016 Minden jog fenntartva - Nagyszülők Lapja



select t.PRCikk, t.TemakorKOD, t.BevezetoKep, t.TemakorKOD, t1.Megnevezes as Temakor, t.TartalomKOD, t.Cimke, t.Bevezeto, t.Megjelenes from tartalom t, temakorok t1 where t.TemakorKOD = t1.TemakorKOD /*and t1.ListaElem=1 and t1.Lathato=1*/ and t.Lathato=1 and t.KiemeltTol <= now() and t.KiemeltTol is not null and t.KiemeltTol not like '0000-00-00%' and (t.KiemeltIg is null or t.KiemeltIg= '0000-00-00 00:00:00' or t.KiemeltIg >= now()) and t.PRCikk = 1 order by t.PRCikk desc, t.Megjelenes desc