Unokám fejlődése

Karácsony
Betű: Kisebb | Alap | Nagyobb

Végrendelet és örökség - Kinek és hogyan jár a köteles rész? Ki lehet-e tagadni a szülőt, házastársat, gyereket az örökségből?

Előfordulhat, hogy a szülő halála után két gyermeke közül csak az egyiket szeretné örökségben részesíteni, vajon lehetséges ez? Kinek és milyen esetekben jár az úgynevezett kötelesrész? Ki lehet-e zárni teljesen a kötelesrészre jogosult szülőt, gyereket, házastársat az örökségből?

Szerző: Dr. Illés Fanni | 2016-05-04.

Ez a cikk 1311 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek

- Fiamnak szeretném ajándékozni a nevemen levő ingatlant, abból a célból, hogy segíthessem őt, és a végrendeletemben is őt nevezném meg örökösömnek a fennmaradó vagyonra, ezzel kizárva a másik gyermekem. Odaajándékozhatom neki az ingatlant? Megtámadhatja ezt a testvére? Beszámít ez az örökségbe? Netán halálom esetén jár ebből az ingatlanból a többi örökösnek? - érkezett hozzánk a sokakat érdeklő olvasói kérdés.

Dr. Illés Fanni családjogi szakértő ebben a bonyolult öröklésjogi témában volt segítségünkre.

Örökség-végrendelet: Kötelesrész és kitagadás


Az örökhagyó életében tett ingyenes adományozás tényének és értékének a figyelembe vétele a következőképpen alakul. Az örökhagyó rendelkezhet életében (vagy akár halála esetére) vagyonáról, ez nem lesz érvénytelen, ám az arra jogosultaknak kötelesrész kielégítése iránti igényük/joguk van. A jogszabály értelmében az örökhagyó leszármazóját, házastársát, szülőjét kötelesrész illeti meg (ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó örvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne).

Kötelesrész - az örökhagyó gyermekét, házastársát és szülőjét illeti meg
A kötelesrész alapja - többek között - az örökhagyó által az élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. Azaz ha az örökhagyó még az életében az egyik gyermekének ajándékoz egy ingatlant, akkor az a kötelesrész alapja lesz, az ingatlan juttatáskori tiszta értékével számolva. Persze vita esetén, kérelemre a bíróság eltérő értéket is megállapíthat. Fontos odafigyelni arra, hogy az örökhagyó által bárkinek juttatott adományról szól a törvény, azaz akár rokonnak, akár idegennek, sőt akár civil szervezetnek adományoz, az is beleszámít a kötelesrész alapjába.

Amikor az örökhagyó két gyermeke közül csak az egyiknek jutattna
A magyar öröklési jog szerint a törvényes öröklési rend, vagy végrendelet esetében a végintézkedésen alapuló öröklés szerint örökölnek az örökösök. Amennyiben az örökhagyó úgy érzi, csak az egyik gyermekét tenné meg örökösévé, vagy mindent egy szervezetre hagyna, akkor kerülnek a fókuszba azok, akik kötelesrészre jogosultak.

Kitagadás az örökségből - ilyenkor nem jár a kötelesrész

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Az örökhagyó végrendeletében megteheti, hogy csak az egyik gyermekét nevezi meg örökösének, ezzel tulajdonképpen másik gyermekét kizárja. Ezt a kizárást megindokolni nem kell. Ebben az esetben azonban jár a kötelesrész a kizárt gyermeknek is. Az örökhagyó úgynevezett kitagadással is élhet, amelyet természetesen már indokolnia kell (például érdemtelenség, erkölcstelen életmód, örökhagyó sérelmére bűncselekmény elkövetése). Ez utóbbi esetben nem jár a kötelesrész.

Mi az, ami a megajándékozott gyermeknek az örökhagyó halála esetében jár?
A törvény értelmében a kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult az örökhagyótól ingyenes adományként kapott. Az ajándékban részesült gyermek kötelesrésze a betudandó értékkel csökken, vagyis akár teljesen kielégítettnek is minősülhet a korábban kapott ajándék révén. Amennyiben az örökhagyó olyan személynek ajándékoz, aki egyben kötelesrészre jogosult lenne (például gyermek), az örökhagyó nyilatkozhat aképp, hogy az ingyenes adomány betudást elengedi. Így a kapott ajándék értéke nem csökkenti az örökös saját kötelesrészének alapját. Azaz adott estben a betudás elengedésével a megajándékozott személy egy ingatlannal, valamint a kötelesrész mértékével is gyarapszik (ami annak az 1/3-a, ami neki –a kötelesrész alapja szerint számítva- mint törvényes örökösnek jutna).

Mi jár az örökségből kizárt másik gyermeknek?
Az a gyermek viszont, akit az örökhagyó a végrendeletében kizárt (vagy másik örökös nevezésével vagy kifejezett nyilatkozattal), csak kötelesrészre lesz jogosult, ám annak alapjába a másik gyermeknek ajándékozott ház juttatáskori értéke beleszámít.

10 évvel korábbi ajándék hogyan érinti a kötelesrészt?
Fontos tudni, hogy nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző 10 évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Vagyis ha az örökhagyó a halálát megelőző 10 évvel tett ingyenes adományt, akkor az kívül esik a kötelesrész alapjának számításán.

Szerző: dr. Illés Fanni családjogi szakértő
Fotó: Pixabay




Kapcsolódó cikkek

  • Egészség
  • Utazás
  • Hivatalos
  • Unoka

©2016 Minden jog fenntartva - Nagyszülők Lapja



select t.PRCikk, t.TemakorKOD, t.BevezetoKep, t.TemakorKOD, t1.Megnevezes as Temakor, t.TartalomKOD, t.Cimke, t.Bevezeto, t.Megjelenes from tartalom t, temakorok t1 where t.TemakorKOD = t1.TemakorKOD /*and t1.ListaElem=1 and t1.Lathato=1*/ and t.Lathato=1 and t.KiemeltTol <= now() and t.KiemeltTol is not null and t.KiemeltTol not like '0000-00-00%' and (t.KiemeltIg is null or t.KiemeltIg= '0000-00-00 00:00:00' or t.KiemeltIg >= now()) and t.PRCikk = 1 order by t.PRCikk desc, t.Megjelenes desc