Unokám fejlődése

Karácsony
Betű: Kisebb | Alap | Nagyobb

Végrendelet: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet, szóbeli végrendelet – Hogyan kell érvényes végrendeletet írni?

Melyek a végrendelet minimum követelményei? Mikor érvénytelen egy közvégrendelet? Hogyan kell szabályosan megírni a magánvégrendeletet? Bárki lehet tanú? Kik tehetnek szóban végrendeletet? Kit lehet kizárni az öröklésből a jog szerint?

Szerző: Nagyszülők Lapja | 2015-02-09.

Ez a cikk 1761 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek

Cikkünk témája: az új polgári törvénykönyv szerinti végrendeleten alapuló végintézkedés.

Vagyonunkról akaratunknak megfelelően szabadon végrendelkezhetünk
A magyar polgári törvénykönyv a végintézkedés szabadságának és elsődlegességének az elvét mondja, amikor leírja, hogy az örökhagyó a halála esetére a vagyonáról (annak egészéről vagy meghatározott részéről, egyes vagyontárgyakról) végintézkedéssel szabadon végrendelkezhet. A végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően kell értelmezni. Amennyiben végrendelet nem keletkezik az örökhagyótól, úgy a törvényben meghatározott törvényes öröklési rend lesz irányadó.

A végrendelet minimum követelményei – Hogyan írjunk végrendeletet?
A törvény meghatározza azokat a minimum követelményeket, hogy mely okiratot lehet egyáltalán végrendeletnek, és ami a legfontosabb, szabályos végrendeletnek tekinteni. Íme:

- végrendelkezni csak személyesen lehet
- az okiratból ki kell, hogy tűnjék, hogy az végrendelet, és hogy ez az örökhagyó halála esetére szóló rendelkezését tartalmazza; valamint külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.
Ezt a gyakorlatban röviden úgy kell elképzelni, hogy a dokumentum tetejére felírjuk, hogy Végrendelet;  a  szövegezetben kiemeljük, hogy a végrendelkező halála esetére így és így rendelkezik, a végén deklarálja, hogy Ez a végakaratom, és ő (és még két tanú) a sorszámozott lapok minden oldalt aláírja, a szöveg után.

Közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet, szóbeli végrendelet – mi a különbség?
Létezik közvégrendelet és írásbeli magánvégrendelet; illetőleg az igen szigorú követelményeket támasztó szóbeli végrendelet.

Közvégrendelet – csak közjegyző előtt tehető
Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. Nem lehet érvényes közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek hozzátartozója. Illetőleg érvénytelen még az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója javára szól. Fontos szabály, hogy aki vak, írástudatlan vagy olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen csak és kizárólag közvégrendeletet tehet.

Írásbeli magánvégrendelet – mire kell figyelni az elkészítésénél?
Írásbeli magánvégrendelet magánokirati formában készül.  E kategóriában meg kel különböztetnünk a saját kezűleg írt végrendeletet; a más által tett végrendeletet; és végül a közjegyzőnél letett magánvégrendeletet.  Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból akkor érvényes, ha az okirat kelte (azaz hely és dátum) kitűnik az okiratból, továbbá ha:

a) saját kezűleg írt végrendelet esetén azt az elejétől a végéig a végrendelkező maga írja és aláírja;
b) a más által írt végrendeletet a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében személyesen aláírja; vagy ha azt már aláírta akkor két tanú jelenlétében az aláírást a magáénak ismeri el; végül
c) az a vagy b verzió alapján elkészült végrendelet akár nyílt akár zárt iratként a közjegyzőnél személyesen letétbe lehet tenni.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik


Ki lehet tanú írásbeli magánvégrendelet esetén?
Igencsak fontos a tanú kérdése is, miszerint írásbeli magánvégrendelet tanúja olyan személy nem lehet, aki:
- a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
- aki kiskorú vagy cselekvőképessége részben vagy egészben úgy korlátozott, hogy az a tanúkénti közreműködését kizárja;
- s végül aki írástudatlan.

Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy hogy egyáltalán tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.  Az írásbeli magánvégrendelet tanúja javára, vagy a végrendelkezésnél közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen;  kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta. Kivétel még, hogy a tanú vagy a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelet megalkotásában az érintett tanún kívül még két tanú részt vett.

Szóbeli végrendelet – kivételes végrendelkezési forma
A szóbeli végrendelet esetében pedig a törvény kifejezetten kiemeli, hogy ez egy kivételes végrendelkezési forma, ugyanis a szóbeli végrendelet csak akkor érvényes, ha a végrendelkező annak megtételekor az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzeten van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Mindezt két tanú együttes jelenlétében, a tanúk által értett nyelven, egész terjedelmében szóban kell előadnia, és kinyilatkoztatja, hogy ami elhangzott, az az ő végrendelete.  

Házastársak végrendelete
Alapvetően két vagy több személynek, a bármilyen alakba foglalt végrendelete érvénytelen. A házastársaknak az életközösség fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete akkor érvényes, ha:
a)    a sajátkezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező az elejétől a végéig maga írja és aláírja, míg a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban írt nyilatkozatával kijelenti, hogy az okirat az ő végrendeletét is magába foglalja.
b)    a más által írt végrendelet esetében a végrendelkező házasok egymás és a két tanú jelenlétében aláírják az okiratot.
c)    a házastársak minden akadály nélkül tehetnek közvégrendeletet.

Örökös megnevezése  - Kit lehet kizárni?
A végrendelet kell, hogy tartalmazza az örökös nevezést, ahol megadjuk, hogy ki vagy kik legyenek az örökösök, természetesen minél több személyes adat megadásával. Van lehetőség helyettes örökös megnevezésére, akit az örökhagyó megnevez arra az esetre, ha az általa megnevezett örökös az öröklésből kiesne. Azonban érvénytelen az örökös olyan rendelkezése, amely szerint az örökségben valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az addigi örököst más személy váltja fel.  Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse, vagy azzá válhat, kizárhatja a törvényes öröklésből úgy, hogy erre vonatkozó kifejezett rendelkezést tesz a végrendeletben, vagy azzal, hogy más személyt nevez meg örökösnek.  A kizárást nem kell indokolni.

Örökrész meghatározása – mi történik, ha az örökös nem a teljes vagyonáról rendelkezik?
Az örökös megnevezése mellett a végrendelet kell, hogy tartalmazza az örökrész meghatározását (pontos megnevezés, elhelyezkedés, körülírás, sorszámozás, tulajdoni hányad stb.). Amennyiben a végrendelkező nem rendelkezik a teljes vagyonáról, úgy a végrendelettel nem érintett hagyaték tekintetében a törvényes öröklés rendjének van helye. Végrendeleti juttatás még a meghagyás, amelyről akkor beszélünk, ha az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt harmadik személy javára teljesítendő kötelezettséggel terheli, amelynek a tejesítését a jogosult követelheti (pl: Julira hagyom az összes készpénz vagyonom, de meghagyom neki, hogy abból a pénzből minden hónapban lássa el a beteg szüleimet gyógyszerekkel).




Kapcsolódó cikkek

  • Egészség
  • Utazás
  • Hivatalos
  • Unoka

©2016 Minden jog fenntartva - Nagyszülők Lapja



select t.PRCikk, t.TemakorKOD, t.BevezetoKep, t.TemakorKOD, t1.Megnevezes as Temakor, t.TartalomKOD, t.Cimke, t.Bevezeto, t.Megjelenes from tartalom t, temakorok t1 where t.TemakorKOD = t1.TemakorKOD /*and t1.ListaElem=1 and t1.Lathato=1*/ and t.Lathato=1 and t.KiemeltTol <= now() and t.KiemeltTol is not null and t.KiemeltTol not like '0000-00-00%' and (t.KiemeltIg is null or t.KiemeltIg= '0000-00-00 00:00:00' or t.KiemeltIg >= now()) and t.PRCikk = 1 order by t.PRCikk desc, t.Megjelenes desc