Unokám fejlődése

Karácsony
Betű: Kisebb | Alap | Nagyobb

Eltartási szerződés: erre figyelj, hogy ne csapjanak be - A jogász válaszolt

Kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak az eltartási szerződés során? Mi lehet a tartási szerződés legfőbb veszélye? Mi történik, ha menet közben valamelyik fél meggondolja magát, és szeretne a megállapodásból kilépni? Mi a bírósági gyakorlat konfliktusos helyzet esetén?

Szerző: dr. Illés Fanni | 2015-07-01.

Ez a cikk 1619 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek

A tartási szerződést az új Ptk. LXVI. fejezete szabályozza. A tartási szerződés keretében az úgynevezett tartásra kötelezett személy egy olyan szolgáltatást nyújt a tartásra jogosultnak, amely a jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelel. A tartásra jogosult körülményei alatt kell érteni többek között a korát, egészségi állapotát és anyagi helyzetét. A tartásra kötelezett azonban nem köteles valamennyi szükségletet kielégíteni, így köthető eltartási szerződés például gondozási szolgáltatásra is.

Tartási szerződés - mi a teendő, ha ingatlant is érint?
A törvény szerint a tartási szerződést írásba kell foglalni, azonban ennél több kritériumot nem fogalmaz meg. Arról se feledkezzünk meg, hogy ha a tartási szerződés ingatlant is érint, akkor csak az arra alkalmas okirat (ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett) alapján fog eljárni a földhivatal.

Érdemes dokumentálni, hogy milyen ellátást kap(ott) a „tartásra jogosult”
A tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. Annak feltárása, hogy adott esetben, adott személyre szabva mi számít a körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátásnak (mennyiségi és minőségi szempontból) a bíróság előtt folyó bizonyítási eljárás keretébe tartozik. Javasolt tehát a tartásra jogosult félnek nyújtott ellátást valamilyen módon dokumentálni, hogy az később a bíróság előtt bizonyítható legyen.

Azt, hogy pontosan mi az a szolgáltatás, amit a kötelezett nyújt és mi az ellenérték, azt a felek szabadon meghatározhatják és a későbbiekben módosíthatják a szerződésben. A jogszabály azonban példálózó jelleggel meghatározza, hogy a tartásra kötelezett kötelezettsége kiterjed a jogosult lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátásra, gondozására, betegsége esetén gyógyítására stb…

Veszélyes lehet, ha az ingatlant rögtön átruházzuk a „tartásra kötelezettre”
Gyakori az az eset, amikor a tartásra jogosult „ellenérték teljesítése” keretén belül az ingatlana tulajdonjogát ruházza át a tartásra kötelezettre. A felek megállapodásától függően az ingatlan a szerződés megkötésekor a kötelezett tulajdonába kerül, így mint sajátjával rendelkezhet. Ez azonban egy veszélyforrás a tartásra jogosultnak, ugyanis mi történik, ha a tartásra kötelezett nem teljesíti tartási kötelezettségét?

Cikkünk a hirdetés után folytatódik


Az új Ptk. szabályozása értelmében a jogosult kérheti a kötelezettet, hogy adjon biztosítékot a tulajdonjog átruházása fejében. Amennyiben a kötelezett biztosítékot nem ad, akkor a tartásra jogosult egyoldalú kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül az un. tartási jog, amely mintegy teher. Ez esetben a tartásra kötelezett szerződésszegése esetén a tartásra jogosult a tartási jog bejegyzés esetén az ingatlanból kielégítést kereshet - függetlenül attól, hogy az ingatlan tulajdonosa már a tartásra kötelezett.

Mi a teendő konfliktus esetén?
A tartási szerződés a tartásra jogosult halálával szűnik meg. Ám természetesen a feleknek jogában áll ezt megelőzően a szerződést megszüntetni.
Amennyiben azonban nincs meg az összhang a szerződést kötött felek között, akkor a bíróságnak joga van beavatkozni. Az életben számos eset előfordulhat, amiért az egyik fél már nem akarja, vagy nem tudja teljesíteni a vállalt kötelezettséget. A bíróság kérelemre a szerződés tartalmát - amennyiben a változatlan tartalommal történő fenntartása indokolatlan - módosíthatja; a tartási szerződést életjáradéki szerződésre módosíthatja; és végül a tartási szerződést megszüntetheti. Szem előtt kell azonban tartanunk, hogy a cél az ilyen esetekben az, hogy a szerződés az eredeti rendeltetését betöltse.

Tehát az elsődleges cél a felek közötti konfliktus megoldására az, hogy a szerződést módosítják. A bíróság végső eszköze a szerződés megszüntetése, amelynek alapja lehet az például, hogy a felek között megromlott a viszony. Ez utóbbi esetben a jogviszony a jövőre nézve kerül megszüntetésre, a felek igazságos elszámolásával. Fontos tudni végül, hogy amennyiben a tartási szerződés megszüntetésére irányuló per időtartama alatt halálozik el az egyik fél, azt a törvényes öröklés rendje szerint az öröklésre jogosult folytathatja.

Szerző: dr. Illés Fanni
Fotó: freepik/pressfoto




Kapcsolódó cikkek

  • Egészség
  • Utazás
  • Hivatalos
  • Unoka

©2016 Minden jog fenntartva - Nagyszülők Lapja



select t.PRCikk, t.TemakorKOD, t.BevezetoKep, t.TemakorKOD, t1.Megnevezes as Temakor, t.TartalomKOD, t.Cimke, t.Bevezeto, t.Megjelenes from tartalom t, temakorok t1 where t.TemakorKOD = t1.TemakorKOD /*and t1.ListaElem=1 and t1.Lathato=1*/ and t.Lathato=1 and t.KiemeltTol <= now() and t.KiemeltTol is not null and t.KiemeltTol not like '0000-00-00%' and (t.KiemeltIg is null or t.KiemeltIg= '0000-00-00 00:00:00' or t.KiemeltIg >= now()) and t.PRCikk = 1 order by t.PRCikk desc, t.Megjelenes desc