Unokám fejlődése

Karácsony
Betű: Kisebb | Alap | Nagyobb

Válást érintő jogszabályváltozás! Házastársi közös lakás használatának rendezése

Az új Ptk-val változott a - házastársak utolsó lakhelyének számító- közös lakás használatának rendezése is. Elrendelheti-e a bíróság az osztott lakáshasználatot, ha valamelyik félnek van egy másik lakása is? Mi történik, ha a házastársaknak nincs több ingatlanuk, és a lakást sem lehet megosztani? Vajon ki lehet-e végleg tenni valakit a saját örökölt lakásából? A közös lakáshasználat rendezését érintő változásokat jogi szakértőnk segít megérteni.

Szerző: Dr. Illés Fanni | 2014-09-14.

Ez a cikk 1909 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek

2014. március 15. napján lépett hatályba az új Ptk. (2013:V. törvény), amely a házastársak közös lakáshasználatának a rendezése területén is tartalmaz újdonságokat. Az alábbi cikkemben a házastársak utolsó közös lakóhelyének a használatának aktuális szabályait kívánom bemutatni.

Mi számít házastársi közös lakásnak?
A törvényszöveg ezt a fejezetet a fogalom meghatározással kezdi, amely úgy szól, hogy házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak. Ezt követően azonnal leszögezi a törvény, hogy a házastársak közös lakásában kell biztosítani a kiskorú gyermek lakáshasználatát -kifejezésre juttatva ezzel a kiskorú gyermek mindenek felett álló érdekét-, kivéve akkor, ha megfelelő lakhatása máshol megoldott.

Hosszú pereskedést előzhetünk meg, ha a lakáshasználatra előre szerződést kötünk
A törvény megadja a lehetőséget arra, hogy a felek előzetesen, vagy utólag akár, de megállapodjanak abban, hogy hogyan használják a házastársi közös lakást. A bíróság ezt csak súlyos jogsérelem esetén nem hagyja jóvá. Ha a felek nem állapodnak meg, akkor a bíróság dönt a kérdés felől, de csak konkrét kereseti kérelem esetén, hivatalból nem. A lakáshasználat tekintetében érdemes előzetesen szerződést kötni, mert azzal hosszú pereskedést előzhetünk meg. A törvény is kimondja, hogy a házasulók és a házastársak a házasság felbontása vagy az életközösségük megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik, hogy ezen élethelyzet bekövetkeztét követően ki jogosult a lakás használatára.

Mikor válik hivatalossá a házastársi közös lakásról szóló szerződés?
A szerződés csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalják. Nem szükséges erről külön okiratot készíteni, az is megfelelő, ha a házassági vagyonjogi szerződésben térünk ki erre. A szerződés azonban nem tartalmazhat súlyos jogsértést, ugyanis ha a felek olyan módon állapodnak meg, hogy az életközösség megszűnése esetére a megállapodásban rendezettek a gyermek megfelelő lakáshoz való jogát súlyosan sérti, akkor bizony a bíróság a felek megállapodásától eltérhet. Hogy az adott megállapodás súlyosan jogsértő-e vagy sem, az bírói mérlegelés kérdése.

Mi történik, ha a házastársak előre nem kötöttek lakáshasználati szerződést?
Ha a felek nem kötöttek ilyen szerződést, akkor az életközösség megszűnése bekövetkezte után is van lehetőségük megállapodni a közös lakás további használatáról, ez a megállapodás nincs alakszerűséghez kötve Ha azonban sem az életközösség megszűnése előtt, sem az életközösség megszűnése után nem tudtak megállapodni a felek, akkor a bíróság fog dönteni. A bíróság azonban csak kifejezett kérelem alapján dönt, tehát hivatalból nem rendezi a lakáshasználatot.

Kiskorú gyermek lakáshasználatát nem érheti hátrány
Bővül az új törvény azzal a rendelkezéssel, miszerint a házastársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatáról az életközösség fennállása alatt a házastárs csak a házastársával együtt rendelkezhet. Ez a szabály vonatkozik az életközösség megszűnése után, a lakáshasználat rendezéséig terjedő időre is. A házassági életközösség megszűnése önmagában nem szüntetni meg annak a házastársnak a használati jogát, aki a lakást a másik házastárs jogcíme (tulajdonjog, bérleti jog, használati jog stb..) alapján használja. A lakáshasználat rendezéséig még az ingatlan kizárólagos tulajdonosa vagy egyedüli bérlője sem rendelkezhet úgy a lakásról, hogy az a házastársa vagy a lakásban lakó kiskorú gyermek lakáshasználatát hátrányosan érintené (hátrányosabb lakáskörülmények közé szorítaná).

Lényeges kérdés: közös vagy saját tulajdonú a lakás?
A törvény különbséget tesz a között, hogy a házas felek közös jogcím (pl. közös tulajdon, együttes bérlők) vagy az egyik házastárs kizárólagos jogcíme (pl. külön vagyon) alapján használják az ingatlant.

Közös jogcímen lakott lakás - Osztott használat átalakítással
A közös jogcímen lakott lakás használatát meg kell osztani; ha ez a lakás adottságai (alapterület, elosztás) lehetséges. A bíróság még akkor is osztott használatot rendel el, ha a megfelelő használat kisebb átalakításokkal elérhető. Az átalakítás költségeit az a fél köteles előlegezni, aki az átalakítást kéri. Az osztott használat a főszabály, amelyet a bíróság az új törvény rendelkezéseinek köszönhetően most könnyebben rendelhet el vagy mellőzhet. Az osztott használatra akkor van még lehetőség, ha a felek együtt tudnak élni, ami a gyakorlatban igen ritka, hiszen ekkorra a felek viszonya többnyire elmérgesedik. A törvény is kimondja, hogy mellőzi az osztott használatot (még akkor is, ha erre fizikailag lehetőség lenne), ha az egyik házastárs olyan felróható magatartást tanúsít, amely az adott házastárs vagy a gyermekek érdekeinek sérelmével járna. A felróható magatartás súlyosságát szintén a bíróság mérlegeli.

Osztott használat - deklarálni kell, ki melyik szobát használhatja?

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Az osztott lakáshasználat esetén vázrajzot kell készítenie a feleknek, amelyben bejelölik, hogy mely szobát használhatják ők maguk vagy a gyermekek kizárólagosan, és mely helységeket használják közösen. A bíróság akkor mellőzi az osztott használatot, ha az egyik házastársnak van másik beköltözhető lakása; vagy ha az egyik házastárs az ingatlanból önként távozott és a kiskorú gyermek elhelyezését is megfelelően biztosította. Abban az esetben, ha a bíróság nem tud osztott használatot elrendelni, akkor az egyik házastárs lakáshasználati jogát megszünteti és őt a lakás elhagyására kötelezi. A lakás elhagyására kötelezheti a bíróság az egyik házastársa akkor is, ha ugyan az utolsó közös lakóhely az osztott használatra alkalmas lenne, de a bennmaradó házastárs cserelakást tud felajánlani.



Ki szerzi meg a kulcsokat?

Kizárólagos jogcímen lakott lakás – ki lehet-e tenni valakit a saját tulajdonú lakásából?
Az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás esetében a bíró a kizárólagos jogcím jogosultját jogosítja fel a további használatra. Ennek ellenére a bíróság akkor rendelhet el osztott használatot, ha a jogcímmel nem rendelkező szülőnél helyzete el a gyermekeket. Odafigyelést érdemlő szabály, miszerint kivételesen indokolt esetben még a kizárólagos tulajdonost is távozásra szólíthatja fel a bíróság, ha a kiskorú gyermek felett a szülői felügyeleti jogot a másik szülő gyakorolja, és a gyermek lakhatása másként nem megoldott. A bíróság kizárólagos használatot szerencsére meghatározott időre is kiszabhat.


A LAKÁSHASZNÁLATI DÍJ ELLENÉRTÉKE ÉS A TÖBBLETHASZNÁLATI DÍJ

Változás: kifizetés helyett jó a cserelakás is
A lakáshasználati jog ellenértéke a lakás elhagyásáért járó (a másik fél oldaláról: a lakás kizárólagos használatáért fizetendő) térítés, amely mind az összegszerűségének megállapításánál irányadó szempontokat (forgalmi érték, kiskorú gyermekek száma, vagyoni helyzet stb.), mind esedékességét illetően a távozó házastárs elköltözésének az időpontjához kötődik. A lakásból távozó házastársnak lakáshasználati jog ellenértéke címén, amely egy vagyoni értékű jog, ahhoz az összeghez kell hozzájutnia, amennyi elveszett használati jogának az értéke, ez pedig a forgalmi adatok alapján, a konkrét lakásra nézve állapítható meg. Az új törvény a használati értéke számítására szabályokat nem ad, csupán azt rögzíti, hogy a lakásból távozó házastárs korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő megtérítésére tarthat igényt. Tekintettel azonban arra, hogy a lakáshasználati jog ellenértéke intézmény célja, hogy a távozó házastárs lakáshelyzetét megoldja, ezért lehetőség van térítés helyett cserelakás felajánlására a távozó házastárs részére. A csereként felajánlott lakás megfelelőségéről a bíróságnak kell döntenie

Mikor kell többlethasználati díjat fizetni?
A lakásból távozó házastárs a –nem önkéntes- elköltözését követően a lakásban maradó házastársától a kizárólagos - illetőleg a tulajdoni hányadot meghaladó - használatért pénzbeni ellenértékét, többlethasználati díjat követelhet. A használati díj a birtoklási és használati jogától megfosztott volt házastársat a tulajdonjogának fennállása alatt folyamatosan megilleti. A lakáshasználati jogától megfosztott házastárs mindaddig jogosult többlethasználati díjra, amíg használati jogát nem gyakorolhatja. A díj fizetésének kezdeti időpontja az a nap, amikor a házastárs a lakását a tulajdoni hányadát meghaladó részét birtokba vette. A díj mértéken alapjául a helyben szokásos lakbéreket kell figyelembe venni.
 

Fotó: Freedigitalphotos.net
Szerző: dr. Illés Fanni

TGYÁS, GYED, GYES, KALKULÁTOR >>




Kapcsolódó cikkek

  • Egészség
  • Utazás
  • Hivatalos
  • Unoka

©2016 Minden jog fenntartva - Nagyszülők Lapja



select t.PRCikk, t.TemakorKOD, t.BevezetoKep, t.TemakorKOD, t1.Megnevezes as Temakor, t.TartalomKOD, t.Cimke, t.Bevezeto, t.Megjelenes from tartalom t, temakorok t1 where t.TemakorKOD = t1.TemakorKOD /*and t1.ListaElem=1 and t1.Lathato=1*/ and t.Lathato=1 and t.KiemeltTol <= now() and t.KiemeltTol is not null and t.KiemeltTol not like '0000-00-00%' and (t.KiemeltIg is null or t.KiemeltIg= '0000-00-00 00:00:00' or t.KiemeltIg >= now()) and t.PRCikk = 1 order by t.PRCikk desc, t.Megjelenes desc